A 62. cannes-i fesztivált 2009. május 13 és 24 között rendezték meg, Isabelle Huppert franciaszínésznő-filmproducer elnökletével. A hivatalos versenyprogramban 20 nagyjátékfilm és 8 rövidfilm szerepelt; az Un certain regard szekcióban 20, a Cinéfondation keretében 17, míg versenyen kívül 5 alkotást, valamint különféle szekciókba szervezve további 28 filmet vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 (külön vetítésen további három) nagyjátékfilmet és 7 rövid- és közepes hosszúságú filmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 24 nagyjátékfilm, valamint 14 alternatív és fikciós kisfilm vetítésére került sor.
Nyolc évvel Liv Ullmann elnöksége után ismét nő irányította a nagyjátékfilmek zsűrijének munkáját. Neve már ismerősen csengett Cannes-ban; addig 17 versenyfilmben szerepelt és kétszer kapta meg a legjobb női alakítás díját: Claude ChabrolViolette Nozière című bűnügyi filmdrámájának címszerepéért (1978), valamint Michael Haneke A zongoratanárnő című filmje főszerepének megformálásáért.[2]
A hivatalos válogatást a közelmúltban szívrohamban elhunyt hollandfilmproducer, Wouter Barendrecht emlékének szentelték. A nyitófilm Walt Disney-produkció volt: Peter Docter Fel című, versenyen kívüli, egész estét betöltő animációs filmje, míg a fesztivál eseményeit Jan Kounen Coco Chanel és Igor Stravinsky legendás szerelmét feldolgozó, ugyancsak versenyen kívül vetített alkotása zárta (Coco Chanel és Igor Stravinsky – Egy titkos szerelem története).
Az Arany Pálmás Michael HanekeA legjobb színésznő: Charlotte GainsbourgA legjobb színész: Christoph Waltz
A zsűri döntése szerint az Arany Pálmát az osztrák Michael Haneke A fehér szalag című, fekete-fehérben forgatott háborús drámája érdemelte ki. A film egyben elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) díját és az ökumenikus zsűri külön dicséretét. Nagydíjas lett a francia Jacques Audiard alkotása, A próféta. A legjobb rendezésért a fülöp-szigeteki Brillante Mendoza vehetett át díjat (Kinatay) – a döntés a közönség hangos nemtetszését és értetlenkedését váltotta ki.[3] A legjobb színésznő Charlotte Gainsbourg(Antikrisztus), míg a legjobb színész Christoph Waltz(Becstelen brigantyk) lett. Két film érdemelte ki a zsűri díját: a koreaiSzomjúság és a britAkvárium. A francia film „nagy öregje”, Alain Resnais, „életműve egészéért és a filmtörténethez való kivételes hozzájárulásáért.”különdíjat vehetett át. A fesztivál nagy vesztese Quentin Tarantino utolsó pillanatban készre vágott Becstelen brigantyk című, háborús alkotása lett; mind a közönség, mind a filmes szakma nagy érdeklődéssel várta, díjat azonban nem kapott.
A fesztivál hivatalos válogatásában a magyar filmművészetet nem képviselte alkotás. A Rendezők Kéthete szekcióban mutatták be Kenyeres BálintA repülés története című, magyar-francia koprodukcióban készített kosztümös kisjátékfilmjét. A fesztiválra kiutazott hivatalos delegáció tagja volt Kenyeres Bálint rendező, Erdély Mátyás operatőr, Hutlassa Tamás producer, Durst György társproducer és Kertész Bence gyártásvezető.[4] Magyar vonatkozása volt még a cannes-i rendezvényfolyamnak, hogy a Kritikusok Hete szekcióban bemutatott, s a Drámaírók és Zeneszerzők SzövetségeSACD-díját elnyert,[5]belga-holland-magyar koprodukcióban készült Elveszett személyek körzetetársproducere Kántor László, zeneszerzője Márkos Albert, főszereplője pedig Hajdu Zoltán Miklós.
A fesztivál plakátján Monica Vitti volt látható, Michelangelo AntonioniA kaland című filmjének egy jelenetében, mivel a Cannes-i Klasszikusok keretében bemutatásra kerülő felújított filmek közül hajdanában a nagy sikert aratott alkotások egyike volt. Martin Scorsese tiszteletbeli elnökletével a szekcióban olyan további új hullámos nagyságok alkotásai is helyet kaptak, mint Jean-Luc Godard(Bolond Pierrot), Joseph Losey (Baleset, Don Giovanni), Luchino Visconti (Érzelem), Jacques Tati(Hulot úr nyaral), Sergio Leone(Egy marék dinamit), vagy a magyar származású Emeric Pressburger(Piros cipellők). Ugyancsak e szekcióban mutattak be egy eddig soha nem vetített Romy Schneider-filmet L'enfer d'Henri-Georges Clouzot.[6]
↑A magyar film külföldön – Fesztiválok. In Filmévkönyv 2010: A magyar film 2009-ben. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2010. 125–126. o. arch Hozzáférés: 2021. január 30. PDF (2,4 MB) ISSN 2062-2341
↑ abMegtalált Clouzot-film A rendezvényen L’enfer retrouvé (magyarul: az előtalált Pokol) címmel vetítették. Henri-Georges Clouzot 1964-ben kezdte forgatni L'enfer című filmjét, Romy Schneider és Serge Reggiani főszereplésével, azonban a forgatás előbb Reggiani súlyos betegsége, majd a rendező szívrohama miatt félbeszakadt, s a film befejezetlen maradt. Az előtalált tekercsekből Serge Bromberg "állította össze" a filmet.
↑ abcdZárójelben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
↑A rendezvényen Vengeance nemzetközi angol címmel szerepelt.
↑A rendezvényen A Town Called Panic nemzetközi angol címmel szerepelt.
↑A rendezvényen A Brighter Summer Day nemzetközi angol címmel szerepelt.
↑A nemzetközi forgalmazásban Outback címen is ismert.
↑A rendezvényen Eyes Wide Open nemzetközi angol címmel szerepelt.
↑Tiszteletbeli Pálma Clint Eastwoodnak A rendező, akinek korábban öt alkotását is díjazták, de Arany Pálmát még soha sem vehetett át, nem a fesztiválon kapta meg e különdíjat, hanem még februárban Párizsban, amikor Gran Torino című filmjét népszerűsítette.
Források
↑La Croix francia napilap tudósítása:Arnaud Schwartz: Cannes 2009 : Un festival de maîtres (francia nyelven). Culture. La Croix, 2009. május 12. [2009. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
↑Isabelle Huppert életrajza a fesztivál honlapján:Isabelle Huppert, Presidente du jury du 62e Festival de Cannes (francia nyelven). Articles. Site officiel du Festival de Cannes, 2009. január 2. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
↑A filmhu tudósítása:Váró Kata Anna: Cannes: lázadók előnyben (magyar nyelven). Megosztott és megosztó díjak. filmhu, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
↑A Kritikusok Hete 2009. évi díjai:Palmarès de la 48e Semaine de la Critique (angol, francia nyelven). Archives – 2009. Semaine de la Critique – Cannes, 2009. május. [2010. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
↑Megtalált Clouzot-film:Cannes Classics 2009 (angol, francia nyelven). Article. Site officiel du Festival de Cannes. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
↑Tiszteletbeli Pálma Clint Eastwoodnak:Gilles Jacob: Une Palme d'honneur à Clint Eastwood (angol, francia nyelven). Article. Site officiel du Festival de Cannes, 2009. február 25. (Hozzáférés: 2012. február 8.)[halott link]