A Transvaal Köztársaság annexiója

Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Második búr háború szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.

A brit birodalom már korábban is próbálkozott a dél-afrikai gyarmatok megszerzésével, azonban a végső elhatározás a búr államok annexiójára 1871-ben született meg, mikor is Oranje Szabadállam területén hatalmas gyémántlelőhelyet fedeztek fel.

Joseph Chamberlain 1899 szeptemberében ultimátumot adott a búroknak, hogy adják át a területeiket, vagy megtámadják őket. Paul Kruger elnök is kiadott egy 48 órás ultimátumot, hogy a britek vonják vissza a csapataikat Transvaal határától, ebben szövetségesük Oranje Szabadállam is melléjük állt. Az ultimátumok kölcsönös elutasítása után kitört a második búr háború.

Az annexió végül is sikeresnek mondható, mivel a britek megnyerték a háborút és még majdnem 50 évig uralták Dél-Afrika gyarmatait, viszont a háború az angol oldalon még a búrokénál is hatalmasabb veszteséget okozott, főként emberanyagban. A búr háború jelezte az angoloknak, hogy a gyarmatosítok és a gyarmatosítottak helyzetében változás következik. Így az első világháborút követően a Brit Nemzetközösség a gyarmatok sorozatos kilépésével lassan, de biztosan fogyatkozott.

Lásd még

Források

  • A brit annexió, illetve a második búr háború előzményei, története (angol nyelven). Answers.com. (Hozzáférés: 2011. február 11.)
Sablon:Első búr háború
  • m
  • v
  • sz
Az első búr háború
Eseménytörténet
Előzmények
Következmények
Csaták
Bronkhorstspruiti csata •  Laing’s Nek-i csata •  Schuinshoogtei csata •  Majuba-hegyi csata
Fontos személyek
Piet Joubert •  Christiaan de Wet  •  George Pomeroy Colley  •  William Gladstone
  • búr Búrportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap