Aggházy Kamil
Aggházy Kamil | |
Született | 1882. november 1. Budapest |
Meghalt | 1954. szeptember 14. (71 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | ezredes |
Szülei | Aggházy Károly |
Rokonai | Aggházy Károly, Aggházy Melinda Aggházy Gyula, Aggházy Katalin |
Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
Civilben | A Hadtörténeti Múzeum igazgatója, hadtörténész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggházy Kamil témájú médiaállományokat. |
Vitéz Aggházy Kamil, névváltozat: Kamill, írói álnevein: Akárki, Spectator[1] (Budapest, 1882. november 1. – Budapest, 1954. szeptember 14.)[2] magyar királyi ezredes a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapítója. Katonai szakíró, hadtörténész. Verseket és elbeszéléseket is írt.
Családja
Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, zongoraművész, édesanyja Farkas Alice. Nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. Testvére Aggházy Melinda, féltestvére Aggházy Katalin.[3][4]
Első házasságát 1910-ben kötötte, de felesége, Wälder Anna Mária (1886-1914) fiatalon meghalt.[5] 1919-ben újra nősült, Negrelli Máriával (1896–1970). Két gyermekük született, Éva (Dr. Miltényi Dénesné, 1922–1993) és az ifjabbik Kamil (1930–1983).[6]
Életútja
1901-ben végezte el a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát. Ezt követően csapattisztként szolgált Veszprémben, Kőszegen, Sopronban és Budapesten. Részt vett az első világháborúban, ahol 1914 decemberében szerb hadifogságba esett. A hadifogságból szabadulva 1916-tól a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok.[7]
Tanulmányaiban a török idők, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az I. világháború hadtörténetével foglalkozott.
Közreműködött a katonai jelzések megújításában.[8]
Halálát érelmeszesedés, magas vérnyomás, baloldali végtagbénulás, tüdőgyulladás okozta. A Farkasréti temetőben lévő sírja (36/2-2-1) a Nemzeti sírkert[9] része.[7]
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezése után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Aggházy meghatározó szerepet játszott a hadtörténelmi kutatások tudományos alapvonalainak meghatározásában. Aggházy Kamil ezredes és Gabányi János címzetes vezérőrnagy határozták el katonamúltunk és honvédelmünk őrzőjének, a Hadimúzeumnak a létrehozását. Többszöri próbálkozás után ez 1918 novemberében valósult meg.[10] Így nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeum megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1928. szept. 1-jétől[11] igazgatója lett.
Tagja volt, és a második világháború után rövid ideig az elnöke is, a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[12]
Művei
- Hadimúzeumi Lapok (szerkesztő Aggházy Kamil)[13]
- Historia (szerkesztő Aggházy Kamil)
- Aggházy Kamil: Kovionai csata szerb hivatalos leírása 1914. dec. 11–13.[14]
- Aggházy Kamil, vitéz – Stefán Valér: A világháború 1914–1918 (Budapest, 1934. Országos Közművelődési Tanács Könyvosztálya.)
- Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben. (Szerk. Hermann Róbert. Munkatársak: Czaga Viktória, Kreutzer Andrea, Szoleczky Emese, Tóth Orsolya.) 2. kiad. Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2002. I. k. 503 o., 16 t.; II. k. 447 o. (Budapest Történetének Forrásai)
- De Sgardelli Caesar – Aggházy Kamil: Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924–1934. (antológia)
- Aggházy Kamil: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török–magyar–osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára (Székesfehérvár, 1911)
- Aggházy Kamil: Vitézek albuma. Budapest, 1939.
Emlékezete
- 2003. május 23. szobrának felállítása a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán[15][16]
- 2007-ben emléktáblát állítottak lakóházán a Budapest II. kerülete Szilágyi Erzsébet fasor 17. alatt.[17]
Jegyzetek
- ↑ Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (516. oldal)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 651/1954. folyószáma alatt.
- ↑ hagyaték
- ↑ Rajta keresztül keletkezett rokoni kapcsolata a Herpy-családdal is.
- ↑ Halálozás. Soproni Napló, XVIII. évf. 52. sz. (1914. március 5.) 2. o. Hozzáférés: 2024. február 19. (Előfizetéssel online is megtekinthető.)
- ↑ nevpont.hu
- ↑ a b MEK
- ↑ Front
- ↑ NEKB
- ↑ Játékudvar
- ↑ Hadtörténeti Intézet és Múzeum. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Opac
- ↑ Tanulmányok
- ↑ MEK OSZK
- ↑ köztérkép
- ↑ II. kerület
Források
- Szoleczky Emese 2000: Aggházy Kamil naplószerű feljegyzései 1937-ből. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 3.
- ↑ II. kerület: II. kerület
- ↑ NEKB: Farkastéti temető. nekb.gov.hu. Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (Hozzáférés: 2014. január 10.) arch
- ↑ MEK OSZK: MEK OSZK
- ↑ MEK: Aggházy Kamil szócikke. mek.niif.hu. Magyar életrajzi lexikon (Hozzáférés: 2014. január 10.)
- ↑ EPA NIIF: epa niif
- ↑ köztérkép: Köztérkép online
- ↑ Front: MAGYAR FRONT
- ↑ opac: Monguz OPAC
- ↑ Játékudvar: Hadtörténeti Múzeum - Játékudvar
- ↑ Tanulmányok: és visszaemlékezések gyűjteménye.doc Tanulmányok[halott link]
- ↑ hagyaték: Lásd a cikk vitalapját.
Az Aggházy család (Aggházy-Herpy ág)
Családfa |
---|
- Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap