Amasya (település)

Amasya
Oszmán házak és sziklasír Amasyában
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Fekete-tengeri
Tartomány	Amasya
Rang	város
Polgármester	İsmet Özarslan
Irányítószám	05000 és 05999 között[1]
Körzethívószám	00 90 358
Testvérvárosok	Lista Tulcsa Denizli Os Manisa Trabzon Szaloniki Nuuk Lecce Galway Brindisi Solingen Kufstein Prizren Berat Şamaxı
Népesség
Teljes népesség	114 921 fő (2021)
Körzet népessége	128 703 fő[2]
Földrajzi adatok
Terület	1730 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′40.65, 35.83333333333340.650000°N 35.833333°EKoordináták: é. sz. 40° 39′, k. h. 35° 50′40.65, 35.83333333333340.650000°N 35.833333°E
Amasya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amasya témájú médiaállományokat.

Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa. Itt született Sztrabón ógörög földrajztudós.

Amasya 1730 km²-en terül el, magának a városnak 2000-ben mintegy 74 000 lakója volt.^[3] 2008-ban a népesség 82 200 fő volt, a körzeté pedig 128 703^[4]

Bár a város a tengerhez közel fekszik, magas fekvése miatt éghajlata szárazföldi, ezért nagyon megfelel például az alma termesztésére, amelyről a tartomány híres.

Fekvésének szépsége, historikus török faházai, gazdag történelmi hagyománya a turisták közt népszerűvé teszik Amasyát. A fölé tornyosuló sziklákba vájt sírokba Pontus királyait temették, a város uralkodókat, művészeket, tudósokat adott a világnak és hozzá kötődik Mustafa Kemal Atatürk életének egy fontos szakasza is.^[5]

Néveredet

Sztrabón szerint a város neve Amaszisz, az amazonok királynőjének nevét tükrözi, aki a legendák szerint itt élt.^[6] A név keveset változott a történelem folyamán: a görög és római pénzérméken az Αμάσεια, Amaseia, Amassia és Amasia alakok fordulnak elő és a török hódítás sem okozott a névben jelentős változást.

Más feltevések szerint a név Ma istennő nevéből eredeztethető, akit többek között Kappadókiában is imádtak, a Ma vagy Ama jelentése pedig „anya”, azaz „anyaistennő”.^[7]

Földrajza

Amasya a tengerszint felett mintegy 411 méter magasan, egy természeti szépségekben bővelkedő szűk folyóvölgyben helyezkedik el, amelyet csaknem függőleges sziklafalak, illetve a Canik és a Pontus hegycsúcsai szegélyeznek. Földrajzilag a város a Fekete-tenger partvidéke és Belső-Anatólia termékeny síksága közt épült, melyet a Tersakan, Çekerek és Yeşilırmak folyók öntöznek.

A városon keresztülfolyó Yeşilırmakot (ókori görög nevén Irisz) öt híd keresztezi. Amasya jórészt a déli parton fekszik, a folyó mentén elnyúlva. A völgy falai itt is meredekek, ezért lakhatatlanok. Így a folyó éles kanyarulatát követő település "V" alakot vesz fel.

Turizmus

Amasya legértékesebb látnivalói a régi, Oszmán kori udvarházak. Az egyik legelegánsabb ilyen épület a Hazeranlar-ház, melyet 1872-ben építtetett Defterdar Hasan Talat Efendi, húga, Hazeran részére.^[8] A városközponttól nyugatra található a tornyot és hellenisztikus kori falszakaszokat tartalmazó Amasyai vár, mely a Harşane-hegyre épült. A vár lábánál láthatóak az i. e. a harmadik századból származó Királyszikla-sírok, melyekben Sztrabón szerint pontoszi királyok nyugodtak. Az erődhöz sziklába vájt lépcsők visznek fel, a váron belül két sziklalépcső vezet a szikla belsejébe és lejjebb az emelkedőn még egy lépcső, amelyet a késő hellenisztikus korban ostrom idején vízhordásra használtak.^[9][10] A környéken több termálforrás is található, és a város büszkélkedhet egy 1678-ban épült törökfürdővel is.^[11] A várostól egy kilométerre délre, a fő út mellett egy sziklába vájt régi vízvezeték maradványai találhatók. A folyó mentén lefelé mintegy két kilométerre van egy Tes nevű főpap sziklába vájt sírja.^[10]

Története

A meredek völgyfalak miatt könnyen védhető település ősidők óta folyamatosan létezik.

A város az ókorban otthont adott a hettitáknak, phrügöknek, kimmereknek, lüdöknek és a perzsáknak. Kr. e. 333 és Kr. e. 26 közt Pontus királyainak fővárosa volt, virágzó hellénisztikus kultúrával.^[12]

Magyar vonatkozás

Amasya érseki címét 1860-ban Lonovics József korábbi egri érsek töltötte be, akit az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcban való részvételéért itthon üldöztek, ezért elhagyni kényszerült hazáját.

Híres szülöttei

• Amásziai Szent Tódor vértanú
• Adil Candemir birkózó
• Mahmut Demir birkózó
• Hamit Kaplan birkózó
• I. Szelim oszmán szultán
• Sztrabón

Jegyzetek

Irodalom

• F. & E. Cumont, Studia Pontica II (1906) 146-71
• J.G.C. Anderson et al., Studia Pontica III.1 (1910) 109-48
• G. de Jerphanion, MélUSJ 13 (1928) 5-14, 41I
• G. E. Bean, “Inscriptions from Pontus,” Belleten 17 (1953) 167-72.

További információk

• Amasya honlapja (törökül és angolul)
• Amasyai építészet, fotógyűjtemény
• Amasya, kis képgaléria a városról