Arthur Haberlandt

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Arthur Haberlandt
Született	1889. március 9.[1][2][3][4] Bécs
Elhunyt	1964. május 28. (75 évesen)[1][2][3][4] Bécs
Állampolgársága	osztrák
Foglalkozása	etnológus egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Arthur Haberlandt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arthur Haberlandt (Bécs, 1889. március 9. – Bécs, 1964. május 28.) osztrák múzeumigazgató, egyetemi professzor.

Élete

Édesapja Michael Haberlandt etnológus. Arthur Haberlandt volt 1924 és 1945 között a bécsi Osztrák Néprajzi Múzeum igazgatója. A bécsi egyetemnek professzora volt.

Írásai

• Die Holzschnitzerei im Grödner Tale, Werke der Volkskunst II, Wien, 1911
• Prähistorisches in der Volkskunst Osteuropas, Werke der Volkskunst II, 1913
• Volkskunst der Balkanländer, in ihren Grundlagen erläutert, Wien, 1919
• Volkskunde von Niederösterreich, Wien, 1921
• Volkskundliches aus Groß-Wien, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXVIII, 1923
• Volkskunde und Vorgeschichte, Jahrbuch für historische Volkskunde I, 1925
• Die volkskundliche Kultur Europas in ihrer geschichtlichen Entwicklung, Illustrierte Völkerkunde II/2, Stuttgart, 1926
• Die Volkstrachten der Alpen, Die österreichischen Alpen, Wien-Leipzig, 1928
• Aufruf zur Mitarbeit am "Atlas der deutschen Volkskunde", Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXXIV, 1929
• Aberglaube und Vorurteile des Volkes in der Kinderpflege, Kinderärztliche Praxis II, Leipzig, 1931
• Zur Wiederbelebung der Volkstracht, Volksbildung XIII, Wien, 1933
• Deutsches Volkstum im Burgenland, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XXXIX, 1934
• Die deutsche Volkskunde. Eine Grundlegung nach Geschichte und Methode im Rahmen der Geisteswissenschaften, Halle/Saale, 1935
• Das Gefüge der deutschen und slawischen Volkskultur im Umkreis der Tschechoslowakei, Heimatbildung XVII, Reichenberg, 1936
• Zur Darstellung des Lebensbaumes in der deutschen Volkskunst, Wiener Zeitschrift für Volkskunde XLIII, 1938
• Zum Alvismal, Deutsche Volkskunde V, München, 1943
• Ein Kannenwagen als Festtranksbehälter, Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien LXXX, 1950
• 60 Jahre vergleichende Bauernhausforschung im Rahmen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien LXXXII, 1952, S. 22 ff.
• Taschenwörterbuch der Volkskunde Österreichs, Wien, 1953
• Taschenwörterbuch der Volkskunde Österreichs. Der andere Teil, Wien, 1959

Jegyzetek

Ez az osztrák személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!