Ausztrál királypapagáj
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Alisterus scapularis (Lichtenstein, 1818) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedése (vörössel ahol egész évben megtalálható). | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ausztrál királypapagáj témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál királypapagáj témájú médiaállományokat és Ausztrál királypapagáj témájú kategóriát. |
Az ausztrál királypapagáj (Alisterus scapularis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le 1818-ban, a Psittacus nembe Psittacus scapularis néven.[3]
Alfajai
- Alisterus scapularis minor Mathews, 1911
- Alisterus scapularis scapularis (Lichtenstein, 1816)[2]
Előfordulása
Ausztrália keleti részén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, száraz erdők, szavannák és cserjések, valamint szántóföldek, legelők és városi környezet. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 42-43 centiméter, farkat is beleértve, testtömege 209-275 gramm.[3] A felnőtt hím feje, melle, és alsó testtájai pirosak; a nyaka hátsó részén kék sáv található, a fenti piros és a lenti zöld közt; a szárnyai zöldek, és mindegyik vállán egy halványzöld sáv látható; a farka zöld, a fara pedig kék. A hím felső állkapcsa vöröses-narancssárga, fekete csúccsal; alsó állkapcsa narancssárga alapon fekete; valamint írisze sárga. A tojó tollazata sokban különbözik a hímétől; zöld a feje és a mellkasa, szürke a csőre; a halvány váll-sáv kicsi vagy teljesen hiányzik. Mindkét nem fiataljai barna íriszűek és sárgás csőrrel rendelkeznek; egyebekben a nőstényre hasonlítanak.
Azon ritka egyedek tollazata, amelyek melanin hiányos területen élnek, narancssárgától sárga színig terjed.[5] Egy ilyen madár jelentősen eltérő kinézettel bír, mint a sokkal gyakoribb vörös és zöld fajta.
 |  |
Életmódja
Magvakkal, gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozik.[3]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
- ↑ Simpson & Day, p142.
Források
- Australian Parrots, by Forshaw, Joseph M., Illustrated by Cooper, William T., 2002, Third (revised) Edition, Alexander Editions, ISBN 0-9581212-0-6
- Photographic Field Guide Birds of Australia (second edition); ISBN 1-876334-78-9.
- Forshaw, Joseph M.. Parrots of the World; an Identification Guide, Illustrated by Frank Knight, Princeton University Press (2006). ISBN 0-691-09251-6
- Simpson & Day. A Field Guide to the Birds of Australia, 7th Edition. Penguin (2004). ISBN 0-670-04180-7
- Hivatalos magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org
- World Parrot Trust Parrot Encyclopedia - Species Profile
- Australian King Parrot
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
