Bártfai Szabó László

Ez a szócikk a történész levéltárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Bártfai Szabó László (egyértelműsítő lap).

Bártfai Szabó László (Gyöngyös, 1880. január 3. – Budapest, 1964. augusztus 23.) történész, levéltáros, könyvtáros. A neve előfordul Szabó László alakban is.

Élete

Szabó Sándor és Kovács Teréz iparos szülők fia. Ősei Sáros megyében III. Ferdinándtól kapták 1652. május 22-én a címert és nemesítést. Szabó szüleivel Budapestre költözött és itt járta középiskoláinak egy részét; érettségi vizsgálatot a rózsahegyi főgimnáziumban tett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. 1904. október 1-jén bölcsészdoktori, 1906. január 24-én középiskolai latin–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1904. május 25-től a Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1908. április 30-tól segédőr.^[1]

Az első világháború idején bevonult, de frontszolgálatot nem kellett teljesítenie.^[2] 1918-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályigazgatója és a levéltári osztály vezetője volt. 1924-ben helyezték át a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába, ahol – egyéb feladatai mellett – főként az ősnyomtatványok és a Régi Magyar Könyvek feldolgozásával foglalkozott 1935-ig.^[3] 1908-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, 1911-től a Magyar Történelmi Társulat igazgató és választmányi tagja. 1925-től a Szent István Akadémia rendes tagja.

Tudományos munkássága

Történészként oklevél- és pecséttannal, valamint család- és helytörténettel foglalkozott. Pályafutása elején feldolgozta Forgách Ferenc váradi püspök életét és a Forgách család történetét. Később – Fejérpataky László ajánlására – megbízást kapott a Széchenyiek történetének megírására. Kiadta a Csáky család oklevéltárát is.^[2]

Fontosabb művei

• Ghymesi Forgách Ferencz 1535–1577; egyetemi doktori értekezés (Magyar Történeti Életrajzok. Budapest, 1904; digitális kiad. 2008) [1]
• Ghymesi Forgách Ferenc váradi püspök évkönyvei, tekintettel művelődéstörténeti adataira (Budapest, 1904)
• Három Árpádkori pecsét (Turul, 1907)
• A Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910)
• A sárvár-felsővidéki gr. Széchenyi család története I–III. (Budapest, 1911–1926)
• A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky család története I/1–2. Oklevéltár (Budapest, 1919)
• Gróf Széchenyi István könyvtára. 1808–1860; összeáll. (Budapest, 1923)
• Gróf Széchenyi István és kortársai (Budapest, 1926)
• Naplók, emlékiratok és feljegyzések Magyarország történetéhez. 1815-1867 (Háborús Felelősség, 1928–1929)
• Gróf Széchenyi György levelei br. Ebergényi Lászlóhoz I–II. (Budapest, 1929)
• Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban (Budapest, 1930)
• Széchenyi gazdaságpolitikai tételei (Közgazdasági Szemle, 1930)
• Óbuda egyházi intézményei a középkorban (Budapest, 1935)
• Mit várhatunk a Fehéregyház körül folyó ásatásoktól? (Budapest, 1936)
• A Szent Ferenc-rendiek gyöngyösi temploma és kolostora. Csemegi Józseffel (Gyöngyös, 1937)
• Pest megye történetének okleveles emlékei 1002–1599-ig (Budapest, 1938)
• Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808–1860 I–II. (Budapest, 1943)

Jegyzetek

Források

• Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831–1949. MTA Könyvtára, Budapest, 1987. 139–140. o.
• Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
• Magyar katolikus lexikon
• Tóth András: Történelmi családok krónikása^{[halott link]} Zuglói Lapok, 2002. jún. 11. 4. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Névpont

További információk

• B. Szabó László: Bártfai Szabó László. Egy tudós történész portréja; szerk. Buza Péter, bibliográfia Lett Miklós; Herminamező Polgári Köre, Bp., 1997 (Zuglói füzetek)