Bakabánya

Bakabánya (Pukanec)
Szent Miklós plébániatemplom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Polgármester	Ján Rievaj
Irányítószám	935 05
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	1777 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	354 m
Terület	26,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 12″, k. h. 18° 43′ 22″48.353333333333, 18.72277777777848.353333°N 18.722778°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 12″, k. h. 18° 43′ 22″48.353333333333, 18.72277777777848.353333°N 18.722778°E
Bakabánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakabánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bakabánya (szlovákul Pukanec, németül Pukantz) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 20 km-re, északkeletre.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Baka személynévből ered, utótagja az arany- és ezüstbányászattal kapcsolatos.

Története

A község a garamszentbenedeki bencések bányatelepüléseként alakult 1075-ben. Ekkor említik először "Baka" néven. 1156-ban "Terra Banensium" (bányaterület) néven említik a falut. 1270-ben történik először említés az itteni ezüstbányászatról. 1290-ben említik először mai magyar nevén "Bakabanya" alakban. 1310-ben Németbaka néven szerepel, mely a település német lakosságára utal. 1317-ben György comes bányaszabadalmat kapott Károly Róbert királytól az itteni ezüst, arany és más fémek bányászatára. 1323-ban lakói kiváltságokat kaptak a királytól. 1345-ben szabad királyi város lett. Mint bányavárosnak egyre nőtt a jelentősége. 1405-ben Zsigmond király parancsára elkezdték a város erődítési munkálatait, először 1437-ben említik a város erődítményét. 1510-ben felépült a gótikus templom. A 16. századtól mintegy előbástyáját képezte az északabbra levő bányavárosoknak.

A század második felétől állandósultak a város elleni kisebb török támadások. 1570-ben, 1578-ban, 1647-ben és 1650-ben is újbóli megerősítését rendelte el az országgyűlés. Falait olasz rendszerű bástyák erősítették meg. A török többször (1640, 1652, 1664) elfoglalta és kifosztotta a várost, lakossága jórészt kipusztult. Különösen 1640-ben szenvedett sokat. A török 1686. évben történt kiűzése nagy megkönnyebbülést hozott a városnak, I. Lipót király pedig visszaállította a város régi kiváltságait. 1702-ben négy országos vásár tartását engedélyezte a király a városnak. 1703-ban a kurucok foglalták el a várost. 1774-ben már csak egy aranybánya működött, bányái fokozatosan kimerültek, 1875-re meg is szűnt a bányászat. 1823-ban megkezdődött az ipari üzemek betelepülése. 1876-ban elveszítette szabad királyi városi és bányavárosi jogait, közönséges községként Hont vármegyéhez csatolták.

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 3222 lakosából 3002 szlovák és 67 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 3186 lakosából 3050 szlovák és 56 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 3318 lakosából 2946 szlovák és 277 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 3141 lakosából 2935 szlovák és 107 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 3123 lakosából 2985 csehszlovák és 32 magyar volt.

1930-ban 3037 lakosából 3017 csehszlovák és 5 magyar volt.

1991-ben 2457 lakosából 2377 szlovák és 11 magyar volt.

2001-ben 2155 lakosából 2063 szlovák és 13 magyar volt.

2011-ben 1990 lakosából 1929 szlovák, 28 cigány, 13 cseh és 6 magyar volt.

2021-ben 1777 lakosából 5 (+7) magyar, 11 (+18) cigány, (+2) ruszin, 1626 (+8) szlovák, 23 (+3) egyéb és 112 ismeretlen nemzetiségű volt.^[2]

Neves személyek

• Itt született 1812-ben Lányi Károly római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Itt született 1830-ban Kámory Sámuel evangélikus líceumi tanár, orientalista és bibliafordító.
• Itt született 1878-ban Csaplár János tanító, iskolaigazgató, kommunista pártmunkás.
• Itt született 1919-ben Ľudovít Bakoš egyetemi oktató, közszereplő.
• Itt hunyt el 1923-ban Martin Bujna szlovák evangélikus író, publicista.
• Itt szolgált Laukó Mihály (1832-1898) római katolikus plébános.

Nevezetességei

• 
  Evangélikus templom
• 
• 
• 
• 
• 

• A régi városfal (16. század) délkeleti részei még állnak.
• 14. századi Szent Miklós plébániatemplomát is egykor erődfal vette körül, legrégibb – 1470 körüli – oltárát lőcsei mesterek készítették.
• Evangélikus temploma 1935-ben épült.
• A Szentháromság-oszlop 1740-ben készült.
• A városban a népi építészet számos szép emléke látható.
• Nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is.

Jegyzetek

Források

• Dušan Kúšik - Marek Budaj 2020: Numizmatický doklad baníctva v Pukanci v 14. storočí. Denarius 8.
• Michal Bernát 2018: Allodium Kosztolik, ďalší kostol v chotári Pukanca
• Peter Keresteš: K počiatkom kráľovského banského mesta Pukanec
• Andrej Polonec - Marta Turzová 1962: Pukanská keramika
• Ján Brodniansky 1942: Hrnčiarstvo v Pukanci. Národopisný sborník 1942/3, 19-31
• 1917 Régi magyar fazekasmunkák. In: Siklóssy László (szerk.): A magyar keramika története. Budapest, 18—22.
• Samo Kupčok 1901: Rodinné mená v Pukanci. Časopis Museálnej slovenskej spoločnosti IV.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakabánya témájú médiaállományokat.

• A község hivatalos honlapja (szlovák nyelven)
• Hivatalos oldal (angolul)
• Település infó
• Bakabánya Szlovákia térképén