Balzers

Balzers
Balzers címere
Balzers címere
Balzers zászlaja
Balzers zászlaja
Közigazgatás
Ország Liechtenstein
Alapítás éve842
PolgármesterHansjörg Büchel
Irányítószám9496
Körzethívószám7003
Testvérvárosok
Lista
Szaitama
Népesség
Teljes népesség4628 fő (2019. jún. 30.)[1]
Népsűrűség235 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság472 m
Terület19,731 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′, k. h. 9° 30′47.066666666667, 9.547.066667°N 9.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 9° 30′47.066666666667, 9.547.066667°N 9.500000°E
Balzers weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balzers témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balzers egy település Liechtensteinben, két exklávéval rendelkezik. A fejedelemség legnyugatibb települése, és mintegy 4500 lakosával az ország negyedik legnagyobb önkormányzata.

Története

Balzers község története lényegében megegyezik Liechtensteinével. Körülbelül Kr. e. 3000 óta lakják, a falut először Kr. u. 842-ben említették.

A régészeti feltárások kimutatták, hogy a Gutenberg-kastély várhegye a neolitikum óta lakott. A várhegyen talált, bronzkorból származó hét emberi bronzszobor és két állatfigura (vaddisznó és szarvas) nagy művészettörténeti jelentőséggel bír.

Kr. e. 15-ben a rómaiak meghódították a mai Liechtenstein területét és létrehozták Raetia tartományt. A Kr. u. 1. században kiépítették a Milánó-Bregenz katonai utat, amely Balzers területét is érintette.[2]

A Gutenberg-kastélyban 9. és 10. századi, mintegy 300 sírból álló temetőt tártak fel. Az évszázadok alatt a települést többször kifosztották és felégették.[3]

1795-ben a falu északi részén tűz ütött ki, amelyben 34 ház és a plébániatemplom pusztult el. 1799 márciusában a francia csapatok a Rajnán Balzers közelében keltek át, és 1799 októberében mintegy 15 000 katona táborozott Balzersben Alekszandr Vasziljevics Szuvorov orosz tábornok vezetésével.[3]

A második világháború óta Balzers egyre inkább fontos üzleti központtá vált.

Balzers - Triesennel és Triesenberggel együtt - az utolsó három liechtensteini község egyike volt, amely lehetővé tette a nők számára, hogy 1986. április 20-án községi szinten szavazzanak.

Népesség

Ma 4608 ember él Balzersben. A külföldiek aránya 26,9 százalék. A lakosság 80 százaléka római katolikus.[4]

A népesség alakulása

év 1584 1850 1930 1950 1975 1995 2000 2015
Lakosság 313 1083 1347 1756 3104 3954 4233 4608

Látnivalók

  • A Gutenberg-kastély Balzers leghíresebb nevezetessége. A 12. században épült kastély egy 70 méter magas szikla tetején helyezkedik el. Sokáig magántulajdonban volt, 1979 óta az állam kezében van.
  • A Grafenberg-kastély (más néven Mörderburg) romjai Fläschs községben találhatók, de a várhegy Balzers községhez tartozik, a vár a 13. században épült.
  • A Szent Miklós plébániatemplomot 1912-ben szentelték fel, és Gustav von Neumann bécsi építész tervezte. A várhegy lábánál levő templomot II. János herceg adományozta a községnek, uralkodásának 50. évfordulója alkalmából.
  • A régi temetőt 1966-ig használták, és 1997/1998-ban bezárták. Egy plébániatemplom épült itt 1805 és 1807 között, helyettesítve azt a templomot, amelyet az 1795-ös tűzvész pusztított el. 1926-ban az újonnan épült plébániatemplom helyhiány miatt lebontásra került. Csak a régi templomtorony maradt meg, amelyet park vesz körül.
  • A régi paplak 1804 és 1870 között épült, és felváltotta az 1795-ös falusi tűzesetben megsemmisült paplakot. A régi plébánia és a szomszédos paplak 2011 közepe óta kulturális központként működik.
  • A Gutenberg-ház oktatási központ a Gutenberg-kastély lábánál. Franziska von Liechtenstein hercegnő 1854 és 1856 között építtette az épületet. Többek között különböző szerzetesrendek gimnáziumként használták 1973-ig.

Gazdaság és közlekedés

Liechtenstein maga nem rendelkezik autópályákkal, de a svájci A13 a Rajna bal partján halad, melynek Balzers közvetlen közelében is van kijárata.

A Sargans vasútállomás körülbelül tíz perc alatt elérhető a LIECHTENSTEINmobil közlekedési társaság által üzemeltetett nyilvános busszal, így Balzers összeköttetésben áll a svájci Chur, St. Gallen és Zürich városokkal is.[5]

2014 végén Balzersben körülbelül 3400 munkahely volt, az Oerlikon Balzers a község fő munkaadója.

Politika

A község vezetője Hansjörg Büchel (FBP). A 2019. március 24-i önkormányzati választásokon az érvényes szavazatok 61,7% -át kapta.

Balzersiek

  • Xaver Frick (1913-2009) - olimpikon, atléta és sífutó, az egyetlen liechtensteini sportoló, aki mind a nyári, mind a téli olimpiai játékokon részt vett.
  • Andrea Willi (1955-) Liechtenstein külügyminisztere 1993 és 2001 között.

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. https://www.llv.li/files/as/bevolkerungsstatistik-30-juni-2019-tabellen.xls
  2. Georg Malin: Das Gebiet Liechtensteins unter römischer Herrschaft. 1958, S. 22. 
  3. a b Cornelia Herrmann: Die Kunstdenkmäler des Fürstentums Liechtenstein. 2007 
  4. Eduard Depner: Anhang II: Tabellen in Excel (ehem. Listen). 2012. 185–185. o. ISBN 978-3-8348-1977-2 Hozzáférés: 2021. február 14.  
  5. Die juristischen Fakultäten in der NS-Zeit – Ein Überblick über den Forschungsstand und konzeptionelle Überlegungen zur AufarbeitungDie in diesem Beitrag angegebenen URL-Adressen wurden zuletzt am 16.?Dezember 2013 abgerufen. 2014. 39–154. o. ISBN 978-3-8452-5002-1 Hozzáférés: 2021. február 14.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Balzers című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sablon:Liechtenstein községei
  • m
  • v
  • sz
Balzers · Eschen · Gamprin · Mauren · Planken · Ruggell · Schaan · Schellenberg · Triesen · Triesenberg · Vaduz
Liechtenstein zászlaja
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 1899145857088622921907
  • GND: 4408081-5
  • NKCS: ge1051683
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap