Beszermánok

Beszermánok

Beszermánok ünnepi viseletben 1900 körül
Teljes lélekszám
2 201 (2010)
Nyelvek
Udmurt
Vallások
Szunnita iszlám, ortodox kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszermánok témájú médiaállományokat.

A beszermánok, ritkábban beszermjánok (oroszul: бесермяне, udmurtul: бесерманъёс, tatárul: бисермәннәр) egy udmurt nyelvet beszélő, viszont az udmurtokhoz képest eltérő identitással, néprajzzal, és nyelvjárással rendelkező népcsoport, akik Udmurtföld északi, észak-nyugati területein élnek. Legtöbbjük a szunnita iszlám vallást követi, míg kisebbik részük az orosz ortodox egyház tagja.

Elnevezésük

A beszermán szó jelentése ’muzulmán’, de a beszermánoknak nincs közük a magyarországi böszörményekhez, bár ők maguk meg vannak győződve arról, hogy rokonságszerű kapcsolat áll fenn közöttük.^[1] A középkori orosz krónikák néha említést tettek róluk, de nem egyértelmű hogy a kifejezés a modern értelemben vett etnikai csoportot jelölte-e, vagy pedig általános értelemben használták minden muzulmánra.^[2] Valószínű, hogy a kifejezést tágabb értelemben használták, mielőtt etnikai névvé vált volna.^[2]

Nyelv

A beszermánok etnikailag különböznek az udmurtoktól, a beszermán nyelvjárás pedig az udmurt nyelvnek az északi és a déli nyelvjárásterületei mellett, a harmadik, karakteresen elkülönülő nyelvjárásterülete. Beszélőik Udmurtia északi részén, illetve részben attól nyugatra, a Kirovi területen, az északi nyelvjárásterületbe ékelve, több szórványban élnek. A beszermánok nem csupán nyelvileg, de néprajzilag is eltérnek a szomszédos udmurtoktól. Az udmurt nyelvterületen ritka, hogy szomszédos települések néprajzilag és nyelvileg is erősen különbözzenek, éppen ezért előfordul, hogy a beszermánokról mint külön népről, nyelvjárásukról mint önálló nyelvről beszélnek. Ugyanakkor a beszermán nyelvjárások nem lógnak ki az udmurt nyelvjárások rendszeréből, s bár vannak sajátos, csak a beszermánra jellemző vonásaik, a beszermán bizonyos hangtani jellemzőiben a déli, alaktaniban pedig az északi nyelvjárásokkal egyezik meg. Maguk a nyelvjárást beszélők gyakran hangsúlyozzák beszermán, és nem udmurt identitásukat.^[3]

Eredetük

Korábban az a nézet uralkodott, hogy a beszermánok 'eludmurtosodott' bolgár-törökök (csuvasok), akik a keresztény térítés előtt – szemben a pogány udmurtokkal – muzulmánok voltak. A beszermán népnevet is a muzulmán szóval hozzák összefüggésbe. A beszermán nyelvjárás jellegzetes vonásait is csuvas szubsztrátummal magyarázták korábban. Ugyanakkor ma már az a nézet az uralkodó, hogy a beszermán nyelvjárás sajátos jelenségeit török alapnyelvre való hivatkozás nélkül is magyarázhatjuk, a néhány valóban törökös vonás pedig kései tatár hatásnak is betudható. A beszermán szókincs vizsgálata alapján Ruszlan Irekovics Idriszov orosz nyelvész arra a következtetésre jutott, hogy az udmurtban egyébként is előforduló csuvas eredetű szókincsen túl, plusz csuvas hatás nem mutatható ki, tatár viszont igen.^[3] Amennyiben ez az elmélet helyes, a beszermánok mindig is udmurtok voltak, de őket a tatárokon keresztül jóval erősebb török hatás érte.

Jegyzetek

↑ Kozmács. Kisebbségi nyelvhasználat - anyaország nélkül, 46. o. (2008)
↑ ^a ^b Akiner. Islamic Peoples Of The Soviet Union, 103. o. (1986)
↑ ^a ^b Fejes. Nyelvtudományi Közlemények 116, 349. o. (2020)

Források

Shirin Akiner. Islamic Peoples Of The Soviet Union. Routledge (1986). ISBN 978-0710301888
Kozmács István (2008). „Kisebbségi nyelvhasználat - anyaország nélkül”. Fórum Társadalomtudományi Szemle X. (3.), 41–70. o.
Baroch Csaba, Barta Géza, Berki Márton, Bottlik Zsolt, Demeter Gábor, Gyuris Ferenc, Illés Tamás, Karácsonyi Dávid, Kőszegi Margit, Linc Annamária. Etnikai földrajzi kutatások a posztszovjer térségben. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar (2018). ISBN 978-963-489-087-4
Fejes László (2020). „Усачёва М. Н. - Архангельский Т. А. - Бирюк О. Л. - Иванов В. А. - Идрисов Р. И.: Тезаурус бесермянского наречия. Имена и служебные части речи (говор деревни Шамардан)”. Nyelvtudományi Közlemények (116), 349–356. o.