Córdoba (Spanyolország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Córdoba (egyértelműsítő lap).
Córdoba
Córdoba látképe a római híddal
Córdoba látképe a római híddal
Córdoba címere
Córdoba címere
Córdoba zászlaja
Córdoba zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
TartományCórdoba
Rangspanyol község
SzékhelyCórdoba
Alapítás éve8. század
PolgármesterAndrés Ocaña (IU)
Irányítószám14000–14999
Testvérvárosok
Lista
  • Betlehem (1988. november – )
  • Nürnberg (2010. május 6. – )
  • Adana
  • Buhara (1983–)
  • Jerez de la Frontera
  • Torrelavega (2000–)
  • São Paulo (2001–)
  • Damaszkusz (2002–)
  • Curitiba
  • Manchester
  • Bourg-en-Bresse (1992. október 24. – )
  • Saint-Denis
  • La Louvière
  • Nîmes (2013. szeptember – )
  • Fez (1990. június 12. – )
  • Smara (1987–)
  • Santiago de Compostela (2004–)
  • Lahor (1968–)
  • Kairuán (1968–)
  • Córdoba (1980–)
  • Córdoba (1969–)
Népesség
Teljes népesség323 763 fő (2023)[1]
Népsűrűség259,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület1255,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 53′, ny. h. 4° 46′37.883333333333, -4.766666666666737.883333°N 4.766667°WKoordináták: é. sz. 37° 53′, ny. h. 4° 46′37.883333333333, -4.766666666666737.883333°N 4.766667°W
Córdoba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Córdoba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.

A terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A 10. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára. 2016-ban pályázott az Európa kulturális fővárosa címért.[forrás?]

Córdoba volt a városa három filozófusnak: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.

Története

Római kori templom

Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt települést Kartuba (Kart-Juba) néven.

A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus ostromolta.
Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a városba.

Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez a település, a 6. század végén.

711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt volt a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát 400 ezer és 1 millió közé tették.

A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által elfoglalt területeket. A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.

Córdoba a 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága körülbelül 330 ezer fő.

Fekvése

A Guadalquivir folyó Córdobánál

A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.

Közlekedés

A város elérhető a spanyol nagysebességű AVE vonatokkal Madrid, Barcelona, Sevilla, Málaga és Zaragoza irányából. Központi vasútállomása Estación de Córdoba Central.

Éghajlata

Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van. Nyarai a legmelegebbek közé tartoznak Európában (Sevilla után): nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet (27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően. Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.

Córdoba éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,716,920,522,126,231,636,235,931,725,018,915,324,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,74,96,48,611,815,518,118,516,212,17,65,210,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)6453406134173324628589535
Havi napsütéses órák száma1681722122122713123523282412081761482800
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


Testvérvárosai

Népessége

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
314 034
318 628
322 867
325 453
328 659
328 704
326 609
325 708
322 071
323 763
2001200320062008201120132016201820212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

  1. Municipal Register of Spain of 2023
Sablon:Községek Córdoba tartományban
  • m
  • v
  • sz
Községek Córdoba tartományban
Flag of Córdoba
Sablon:Spanyolország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Spanyolország
Kulturális
Vegyes
  • Pireneusok – Mont Perdu (Franciaországgal közös)
Nemzetközi katalógusok
  • Spanyol világ A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap