Csacsapoják

A csacsapoják kultúrája prekolumbiánus dél-amerikai civilizáció volt, nevük kecsua nyelven felhőharcost jelent. Noha a mostani Peruban, az Andok hegyei közt éltek, azonban feljegyezték róluk, hogy világos bőrük és szőke hajuk volt. A népet az inkák nem sokkal a spanyolok érkezése előtt igázták le, így kevés hiteles információ maradt fent róluk.

Kolumbusz előtti civilizációk Dél-Amerikában

Történelem

  • 800 körül építették fel Kuelap erődjét vélhetően a Wari birodalom támadásai elleni védelem céljából.
  • Az inkák 1475-ben győzték le a Felhőharcosokat, de míg másokat könnyűszerrel sikerült legyőzniük, a csacsapoják kemény ellenállást tanúsítottak. Ekkor még 500 000 embert tett ki a lakosság létszáma. A nép jelentős részét deportálták, sokakat Cuzco városába, az inka birodalom központjába.
  • 60 évvel később több néppel együtt szövetkeztek a spanyolokkal az inkák ellen.
  • 1549-re, 17 évvel a spanyolokkal való találkozás után a számuk mindössze kilencvenezerre csökkent, elsősorban a himlő és a kanyaró járványok miatt.

Építészet

Épületeik jellemzően kör alakúak, kőből épített masszív házaikat egyszerű mintákkal díszítették, oly módon, hogy a kövek egy részét úgy építették be a falba, hogy azok geometriai formát adjanak ki. A belső falakon geometriai minták, kígyószobrok és különös, kőből faragott arcok díszítik. Épületeik védő funkciókat is képesek voltak ellátni, egyszerre megvédvén őket a vadállatoktól és az ellenséges támadásoktól. Az ablakok kicsik és nagyon magasra kerültek. Kuelap erődítményébe szűk folyosókon lehetett bejutni, ami valószínűleg szintén védelmi célokat szolgált.

A hegyek lejtőin teraszos földművelést folytattak, burgonyát, kukoricát és más gabonanövényeket termeltek, ami nagyszámú népesség eltartását tette lehetővé. Kereskedelmük is jelentősnek mondható, főként kokacserjét árusítottak.

Régészeti felfedezések

A csacsapoják városairól kevesett tudtak egészen az 1990-es évekig. 1998-ban, Sonia Guillen kutatócsoportja 200 csacsapoja múmiát talált az amazóniai őserdőben, a „Kondorkeselyűk lagúnájának” nevezett lelőhelyen, egy ősi szent tó partján. Ezeken a múmiákon később Bécsben egésztest CT vizsgálatokat is végeztek. A holtakat szokatlan módon a falakba építették, ezzel vélhetően rituális védelmet is biztosítottak.

Külső hivatkozások

  • Múmiákat találtak a felhők harcosainak városában
  • CHACHAPOYA CIVILIZÁCIÓ (Kr.u. 600-1400) Archiválva 2009. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Titokzatos romvárosba temetkeztek a perui felhőharcosok

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Prehispán kultúrák
  • m
  • v
  • sz
Prehispán kultúrák
Jelentősebb
civilizációk
Azték (navatl) nyelv · Azték vallás · Azték mitológia · Azték naptár · Azték társadalom · Csinampa · Azték történelem · I. Moctezuma · II. Moctezuma · Cuitláhuac · Cuauhtémoc
Maja nyelvcsalád · Maja vallás · Maja mitológia · Maja naptár  · Maja társadalom · Maja építészet · Nagy Pacal · Tecun Uman
Kecsua nyelv · Inka vallás · Inka mitológia · Inka társadalom · Inka építészet · Inka úthálózat · Atahualpa · Manco Cápac
Észak-Amerika
Anaszázi, Pueblo · Fremonti · Mississippi vidéki indiánok
Közép-Amerika
Azték · Vaszték · Maja · Mixték · Olmék · Pipil · Taraszkó (purepecsa) · Teotihuacan · Tolték · Toronák · Szapoték
Dél-Amerika
Északi Chicsó · Csavín · Csibcsa · Csimor · Csacsapoják · Huari · Inka · Mocse · Nazca · Tairona · Tiahuanaco
Lásd még: Az amerikai indiánok népesedési történelme · Pre-Kolumbiánus művészet
Nemzetközi katalógusok