Csarna-patak
| Csarna-patak Fekete-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrás | é. sz. 47° 56′ 19″, k. h. 18° 55′ 49″47.938611111111, 18.93027777777847.938611°N 18.930278°E |
| Torkolat | Kemence-patak é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 18° 54′ 09″47.999444444444, 18.902547.999444°N 18.902500°E |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Csarna-patak vagy Fekete-patak a Kemence-patak bal oldali mellékvize Magyarországon. Völgye a fokozottan védett Csarna-völgy vagy Fekete-völgy,[1] mely Magyarország legnagyobb háborítatlan erdejének ad otthont.
Földrajz
A patak a Csóványos tömbjének közelében ered, és onnan nyugati, északnyugati, majd északi irányba folyik, végül a Kemence-patakba torkollik. Völgye Magyarország egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlana, a Magas-Börzsöny vulkáni kalderája, amelyet keletről a hegység főgerince (Godó-vár 574 m, Csóványos 938 m, Nagy-Hideg-hegy 864 m), nyugatról pedig a nyugati gerinc (Holló-kő 685 m, Vár-bükk 743 m, Lófarú 726 m, Magyar-hegy 714 m) határol.[2] A patak északi irányban tör ki a kalderából.[3]
Mellékvizek
A Csarna-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:
- Oltár-kő-patak (jobb; torkolata: é. sz. 47° 56′ 56″, k. h. 18° 55′ 16″47.948888888889, 18.92111111111147.948889°N 18.921111°E)
- Rákos-patak (jobb; torkolata: é. sz. 47° 57′ 03″, k. h. 18° 55′ 06″47.950833333333, 18.91833333333347.950833°N 18.918333°E)
- Egyház-patak (jobb; torkolata: é. sz. 47° 57′ 25″, k. h. 18° 54′ 24″47.956944444444, 18.90666666666747.956944°N 18.906667°E)
- Kuruc-patak (bal; torkolata: é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 18° 53′ 54″47.960555555556, 18.89833333333347.960556°N 18.898333°E)
- Szecskő-patak (bal; torkolata: é. sz. 47° 57′ 41″, k. h. 18° 53′ 53″47.961388888889, 18.89805555555647.961389°N 18.898056°E)
- Drinó-patak (jobb; torkolata: é. sz. 47° 58′ 01″, k. h. 18° 53′ 49″47.966944444444, 18.89694444444447.966944°N 18.896944°E)[1]
Élővilág
A patakban előfordul többek között a fürge cselle, a sebes pisztráng, [4][5] a petényi márna és a kövi rák.[6]
A Csarna-völgy Magyarország legnagyobb háborítatlan erdejének ad otthont,[7] ahol a WWF információi szerint az 1970-es évek óta nem folyt fakitermelés;[6] ezt az Országos Erdészeti Egyesület vitatja, és az azt megelőző három évszázados erdőgazdálkodásra is felhívja a figyelmet.[8]
Az Északi-Kárpátok hangulatát idéző terület sokszínű[6] élővilágának része többek között a néhány éve visszatért hiúz,[7] a farkas,[9] a fekete gólya, a fehérhátú harkály, az uráli bagoly vagy a parlagi sas, de itt él a Börzsöny szalamandraállományának harmada is.[6]
Környezetvédelem
A Csarna-patak völgye fokozottan védett terület.[7]
2012-ben ennek ellenére fakitermelési szándék (a tervszerű erdőgazdálkodás újraindítása[9]) merült fel. Az Országos Erdészeti Egyesület álláspontja szerint kíméletes, változatosabb szerkezetű faállomány kialakítását célzó beavatkozásról volt szó, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és több civil szervezet ugyanakkor a völgy teljes érintetlensége mellett foglalt állást.[8] A kezdeményezés végül meghiúsult,[6] és miniszteri döntés erősítette meg a természetes állapot fenntartását.[9]
A 2010-es évek végén a kormány a kisvasutak fejlesztése mellett döntött. A Kemencei Erdei Múzeumvasút üzemeltetői a korábbi árvizek által elmosott vonalszakasz helyreállítását kívánták megvalósítani; a 700 millió forintra becsült beruházás bírta a kemencei önkormányzat támogatását,[10] és egy 2018-as kormányhatározatba is bekerült.[6] Bár a helyiek a turizmus fellendítését várták a fejlesztéstől, a meghosszabbított vonal végállomása is több kilométerre feküdt volna a legközelebbi idegenforgalmi célponttól, a Nagy-hideg-hegyi turistaháztól.[10] Ugyanezen év őszén az Ipoly Erdő Zrt. engedélykérelmet nyújtott be a kisvasút fejlesztésére, melynek egy szakasza a Csarna-völgy fokozottan védett részén vezetett volna. A WWF ugyanakkor november 15-én aláírásgyűjtést indított azzal a céllal, hogy megóvja a völgyet az infrastruktúra-fejlesztéstől; két hét alatt bő 70 000 aláírás gyűlt össze.[7] A tiltakozás hatására[10] November 22-én az Agrárminisztérium közleményt adott ki, mely szerint nem támogat építési beruházást a területen, Nagy István miniszter pedig utasította az Ipoly Erdőt az engedélykérelem visszavonására. A területet a Duna-Ipoly Nemzeti Park vagyonkezelésébe tervezik átadni.[7]
Közlekedés
 | Bővebben: Kemencei Erdei Múzeumvasút |
A Csarna-patak völgyében haladt egykor a mai Kemencei Erdei Múzeumvasút elődjének csarnavölgyi fővonala, amelyet folyamatosan építettek ki 1913 és 1919 között, majd 1957 és 1969 között bezártak.[11] 1995 áprilisában a kiáradó patak hidakat sodort el, és súlyos károkat okozott a vasúti pályában, amit az 1999 nyarán bekövetkezett újabb áradás csak tovább fokozott. A vonalat 2000 óta önkéntesek fokozatosan újítják fel, jelenleg Feketevölgyig van használható állapotban,[12] azaz Kemencétől a fokozottan védett terület határáig szállítja a turistákat.[6]
Turizmus
A Csarna-völgy gyalogosan, turistautakon bejárható.[6]
Jegyzetek
- ↑ a b szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6
- ↑ A Börzsöny földrajzi helyzete (magyar nyelven). Ipoly Erdő Zrt., 2008. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ A Börzsöny földtani múltja (magyar nyelven). Szob. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Fürge cselle (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Sebes pisztráng (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ a b c d e f g h Érdemes háborgatni a békés természetet? (magyar nyelven). National Geographic, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
- ↑ a b c d e Megőrizheti természeti béjékét a Csarna-völgy (magyar nyelven). National Geographic, 2018. november 29. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
- ↑ a b Nincs veszélyben a Csarna-völgy! (magyar nyelven). Országos Erdészeti Egyesület, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
- ↑ a b c Gulyás Attila: Újraindulhat a vasút hazánk legvadregényesebb hegyvidékén (magyar nyelven). Turista Magazin, 2017. november 2. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
- ↑ a b c Népszava: Ezért hátrált ki a kormány a Csarna-völgybe tervezett kisvasút-beruházásból (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
- ↑ A kisvasút ismert vonalai (magyar nyelven). Kisvasutak Baráti Köre. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Vasúttörténet (magyar nyelven). Kisvasutak Baráti Köre. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
