Ealdfrith, más néven Aldfrid (angolszászul EALDFRIÞ/ALDFERÞ OSVVlEOING NuORÞANHYMBnRAi CYNING, latinul: Aldfridus), (640 k. – 704. december 14.,[1] Driffield), Northumbria királya 685–704 között, az írásbeliség pártfogója.[1]
Oswiu törvénytelen fiaként[1] lépett trónra, miután féltestvére, Ecgfrith elesett a nechtansmare-i csatában. Papnak tanult,[1] uralkodása alatt a tudományok virágzásnak indultak.[1] Ez volt az az időszak, amikor Szent Béda munkássága is kibontakozhatott.[1]
Gyermekei
Felesége Cuthburg (? – 718, Ine wessexi király leánya), valószínűleg 4 gyermekük született:
↑ abcdefgUralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 31. oldal
I. Ecgbert · Ricsige · II. Ecgbert · Guthfrith · Sigfroðr · Knútr · III. Æthelwald Halfdan · Eowils · II. Eadwulf · Ealdred · II. Ragnall ·Æthelstan ·I. Amlaíb · II. Amlaíb · II. Ragnall · Eadmund ·I. Erik