Eukaliptuszolaj

Az eukaliptuszolaj az eukaliptusz növényből kivont illóolaj. Színtelen vagy halványsárga színű, kámforra emlékeztető szagú, kesernyés ízű folyadék. Sűrűsége 0,907-0,927 g/cm³. Az eukaliptuszolajat számos termék összetevőjeként használják, megfázás csökkentésére, ízületi fájdalmak enyhítésére szolgáló kenőcsökben is megtalálható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Eucalypti aetheroleum néven hivatalos.

Összetétele

60–80% cineol (eukaliptol), továbbá kisebb mennyiségben kamfén, cimén, para-cimen, geraniol, globulol, limonén, fellandrén, pinén és piperiton, transz-pinokarveol.

Gyógyászati szempontból elsősorban az 1,8-cineol-tartalom a legfontosabb, amiből az illóolaj 60-85%-ot tartalmaz, a fajtától függően. Alkotórésze még a kámfén, a fenkon, a pinokarveol és 2 szeszkviterpén: az eudezmol és a globuol.

Gyógyhatása

Antibakteriális, antivirális, antifungális (elsősorban a légzőszervi, húgyúti és bőrfertőzéseket okozó kórokozókkal szemben), asztma, megfázás, láz, torokfájás, cukorbetegség, gyulladás és reuma ellen használatos, izomlazító, méregtelenítő hatású.

Felhasználása

A hagyományos orvoslásban sebkezelésre, sérült bőrfelületek ápolására használják. A modern terápiás alkalmazások közül első helyen a légzőszervi betegségek említhetők meg, inhalálószerként orrcseppben, orrkenőcsökben és mellkasi kenőcsökben alkalmazva enyhíti a légúti panaszokat. Az eukaliptusz illóolaja és annak fő alkotórésze, az eukaliptol a bőrön keresztül is gyorsan felszívódik, ezért önmagában és kenőcsökben is hatásos, de vigyázni kell, hogy az illóolaj ne kerüljön szembe! A légúti fertőzések kezelésének és terjedésének megakadályozása mellett különböző kenőcsökben, bedörzsölő – szerekben, masszázs- és fürdőolajokban mozgásszervi betegségek és sportsérülések (izomfájdalmak, zúzódás, rándulás (lóbalzsamban is) stb.) kezelésére külsőleg alkalmazható. Gyakran dörzsölik az illóolajat közvetlenül a mellkas és a hát bőrébe, légzési nehézségek esetén. Hordozó olajban elkeverve, kiváló a láb-, kéz- és körömgombásodás felszámolására.

Felhasználják számtalan kozmetikai termékben: szájvíz, fogkrém, korpásodás elleni samponok, lábápolószerek, testápoló, borotválkozószerek, zsíros bőrre ajánlott arcápoló pakolások, öregedő bőr regenerálására ajánlott arcápolók. Kozmetikai termékekben ajánlott felhasználási koncentráció: 0,1–1%.

Gyógyszergyártásban, aromalámpákban légúttisztító hatású olajként, depresszió, köhögés, migrén, megfázás, reuma, rovarriasztás, szaunaolajok alkotórészeként, de az édességipar is felhasználja gyógycukorkák készítésénél.

Mellékhatások

Az emésztőszervrendszer gyulladásos betegségeinél nem szabad belsőleg használni, illetve epehólyag-gyulladásnál és májbetegség esetén sem javallott. Hígítatlanul belsőleg nem alkalmazható, mivel toxikus, már 4-5 ml elfogyasztása is végzetes lehet felnőtteknél. A mérgezés tünetei: émelygés, gyomorégés, hányás, hasmenés, légzési nehézség, majd légzésbénulás. Csecsemőknél és kisgyermekeknél (5 éves korig), különösen arcon és az orr környékén nem szabad alkalmazni, mert szintén kiválthat légzési nehézséget. Mivel nem állnak rendelkezésre adatok a biztonságos használatra vonatkozóan ezért várandósság és szoptatás alatt inkább kerülendő maga az olaj és készítményei is.

Nem allergén, de gyengítheti más gyógyszerek hatását.

Felhasználás módja

Párologtatás, bedörzsölés, inhalálás, fürdő, borogatás.

Keverhetősége

Keverhető erdei fenyővel, levendulával.

A Wikimédia Commons tartalmaz Eukaliptuszolaj témájú médiaállományokat.

Források

• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
• Illóolajok és aromaterápia 15. rész – Ánizsolaj (Farmakognóziai Hírek, VII. évf. 25. szám, 4. o. PTE, 2012. szeptember, ISSN 2060-1387)
• Eukaliptuszolaj gyógyító hatásai
• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Boland, DJ, Brophy, JJ, és APN House, eukaliptusz levél olaj, 1991, ISBN 0-909605-69-6
• Dr. Horváth Györgyi: Illóolajok és aromaterápia. 15. rész. Az eukaliptusz illóolaj. Farmakognóziai Hírek, 2012. szeptember VII. évf. 25. szám. Kiadó: Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Gyógyszerésztudományi Szak, Farmakognóziai Intézet, 4. oldal ISSN 2060-1387

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!