Galambhojsza
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vízen úszó példány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Daption capense (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Galambhojsza témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Galambhojsza témájú médiaállományokat és Galambhojsza témájú kategóriát. |
A galambhojsza (Daption capense) a madarak (Aves) osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Daption madárnem egyetlen faja.[1]
Rendszertani besorolása
A viharmadárféléken belül a monotipikus galambhojsza és a szintén monotipikus rokonai, az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica) és a hóhojsza (Pagodroma nivea), valamint a nagytestű sirályhojszák (Fulmarus) és óriáshojszák (Macronectes) közös csoportba, azaz alcsaládi vagy nemzetségi szintre gyűjthetők össze.[2]
Korábban a Procellaria nembe sorolták, Procellaria capensis néven.
Előfordulása
A déli félteke kontinenseinek és szigeteinek lakója. A telet a tengereken tölti, ahol Angoláig és a Galápagos-szigetekig is eljut, de általában, csak az Auckland-, a Chatham- és a Campbell-szigetekig repül el. Főleg az Antarktisz közelében levő szigeteken költ; például: az Antarktiszi-félszigeten, Déli-Georgián, Balleny-szigeteken, Kerguelen-szigeteken és a Scotia-tenger néhány szigetén.[3]
Mivel hatalmas előfordulási területtel rendelkezik, továbbá a 2009-ben végzett becslések szerint 2 millió felnőtt példány van belőle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a galambhojszát nem fenyegetett fajként tartja számon.[4]
Alfajai
- Daption capense australe (Mathews, 1913)[3] - Új-Zéland és az Antarktisz között költ.[5]
- Daption capense capense (Linnaeus, 1758)[6] - az Antarktisz körül költ.[5]
Megjelenése
Testhossza 39 centiméter, szárnyfesztávolsága 86–89 centiméter, testtömege 250–300 gramm. Feje, szárnyainak teteje sötétbarna, fehér mintázattal, alsó fele hófehér. Nevét a galambhoz hasonló kinézete miatt kapta a tengerészektől.[3][7]
A madárnak a viharmadár-alakúakra jellemző felső csőrkáváján egyenes, cső alakú, szarunemű nyúlványt visel. Zúzógyomrában olajat termel, melyet védekezésre (köpködés által) vagy a fióka táplálásakor használ fel; ha hosszabb vándorutat tesz meg, anélkül, hogy táplálkozzon, akkor ebből az olajból él.[8] Az orrlyukai fölött sómirigyek találhatók, melyekkel a galambhojsza kivonja testéből a tengervíz fogyasztása nyomán felszaporodott sót. A kiválasztott sót magas sótartalmú nyálka formájában az orrán át spricceli ki.[9]
 |
Életmódja
A vízfelszínén vagy a víz alá bukva vadászik kisebb halakra, kalmárokra és krillre. Táplálékának a 80%-át azonban a rákok képezik.[3][7] A hajókat is követi hulladék reményében. Táplálkozáskor agresszív viselkedést mutatnak, még a fajtársaikkal szemben is.[3]
Szaporodása
Sziklapárkányokon telepesen fészkel, melyet törmelékből mélyedésbe készít el. A költőkolóniái kisebbek, mint a többi rokonáé, és általában egy kilométeres távolságban van a tengertől. Novemberben a tojó csak egy tojást tojik, melyen mindkét madár 45 napig kotlik. Kikelés után 45 nappal, körülbelül márciusban, a fióka kirepül a fészekből.[3][7]
 |
Jegyzetek
- ↑ BirdLife International: 'Daption capense'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Tree of Life (2008)
- ↑ a b c d e f ZipCode Zoo (03 Jul 2009)
- ↑ BirdLife International (2012)
- ↑ a b Clements, James (2007)
- ↑ Brands, Sheila (15 Aug 2008a)
- ↑ a b c Harrison, C. & Greensmith, A. (1993)
- ↑ Double, M. C. (2003)
- ↑ Ehrlich, Paul R. (1988)
Források
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- Brands, Sheila: Systema Naturae 2000 / Classification – Genus Daption-. Project: The Taxonomicon, 2008. augusztus 15. (Hozzáférés: 2009. február 22.)[halott link]
- Brands, Sheila: Systema Naturae 2000 / Classification – Daption capense. Project: The Taxonomicon, 2008. augusztus 14. [2007. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
- Procellariidae, Albatrosses And Petrels Across The World. Oxford, UK: Oxford University Press (2004). ISBN 0-19-850125-0
- The Clements Checklist of the Birds of the World, 6, Ithaca, NY: Cornell University Press (2007). ISBN 978-0-8014-4501-9
- Double, M. C.. Procellariiformes (Tubenosed Seabirds), Grzimek's Animal Life Encyclopedia 8 Birds I Tinamous and Ratites to Hoatzins, 2nd, Farmington Hills, MI: Gale Group, 107–111. o. (2003). ISBN 0-7876-5784-0
- The Birders Handbook, First, New York, NY: Simon & Schuster, 29–31. o. (1988). ISBN 0-671-65989-8
- Albatrosses, Fulmars, Shearwaters, and Petrels, Latin Names Explained A Guide to the Scientific Classifications of Reptiles, Birds & Mammals. New York, NY: Facts on File, 191–192. o. [1979] (1995). ISBN 0-8160-3377-3
- Birds of the World. New York, NY: Dorling Kindersley, 50. o. (1993). ISBN 1-56458-295-7
- Tree of Life: Procellariidae. Shearwaters, Petrels. Tree of Life Web Project, 2008. június 27. (Hozzáférés: 2009. március 18.)
- Trewby, Mary. Antarctica: an encyclopedia from Abbot Ice Shelf to zooplankton. Auckland, New Zealand: Firefly Books Ltd, 46. o. (2002). ISBN 1-55297-590-8
- ZipCode Zoo: Daption capense australe (Snare Cape Pigeon). BayScience Foundation, 2009. július 3. [2012. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 20.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cape petrel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 132.
- General Zoology 13 pt1 p. 239
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
