Galla Placidia mauzóleuma
Ravenna kora keresztény műemlékei | |
Világörökség | |
Galla Placidia mauzóleuma | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Világörökség-azonosító | 788-001 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV |
Felvétel éve | 1996 |
Elhelyezkedése | |
Galla Placidia mauzóleuma Pozíció Olaszország térképén | |
é. sz. 44° 25′ 16″, k. h. 12° 11′ 49″44.421021, 12.19707744.421021°N 12.197077°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 16″, k. h. 12° 11′ 49″44.421021, 12.19707744.421021°N 12.197077°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Galla Placidia mauzóleuma témájú médiaállományokat. |
Galla Placidia mauzóleuma (olaszul Mausoleo di Galla Placidia) az olaszországi Ravenna kora keresztény műemlékeinek sorát gazdagítja.
A ravennai épületek legtöbbje az 5. század elején a római – milánói ókeresztény hagyományokat folytatta. E vegyes stílust követte a San Vitale-templom (402-425). Ehhez az épülethez kapcsolódik a Galla Placidia-mauzóleum, mely nagyrészt a milánói irányzathoz igazodott.
Galla Placidia Theodosius lánya volt, akit a gótok Róma 410-es ostroma után elraboltak és feleségül adták Athaulf nyugati gót királyhoz (414-ben). Miután férjét megölték, őt hazaküldték. Később feleségül ment III. Constantius császárhoz. Annak halála után uralkodónő lett (421-450).
A síremlék 440-ben épült, maga a császárnő építtette. Görögkereszt alaprajzú, centrális elrendezésű mauzóleum. Az ókori mozaikkultúra emlékei láthatók falain, melyet aranyburkolat fed. A sírokban III. Valentinianus, III. Constantius, és Galla Placidia nyugszanak.
Galla Placidia mauzóleumának alaprajza még nyomon követhető Theoderik síremlékén és az Ariánus keresztelőkápolnán – ugyancsak Ravennában.
Képek
- Belső tér
- Stilizált virágokkal díszített boltozat
- A „jó pásztor” íves ablak
- Szent Lőrinc íves ablak
- A mauzóleum alaprajza
(James Fergusson: "Illustrated Handbook of Architecture", 1855)
Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
Külső hivatkozások
- Ravenna világöröksége a város honlapján
- Világörökség-portál
- Ókorportál