Gordon Moore

Gordon Moore
Született	Gordon Earle Moore 1929. január 3.[1][2][3] San Francisco
Elhunyt	2023. március 24. (94 évesen)[4] Waimea[4]
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Betty I. Moore (1950. szeptember 9. – 2023. március 24.)[5][6]
Foglalkozása	vállalkozó kémikus filantróp mérnök fizikus
Iskolái	California Institute of Technology (PhD) Kaliforniai Egyetem (BSc) San Joséi Állami Egyetem Sequoia High School
Kitüntetései	Elnöki Szabadság-érdemrend Harry H. Goode Memorial Award (1978)[7] W. Wallace McDowell Award (1978) IEEE Frederik Philips Award (1979)[8] National Medal of Technology and Innovation (1989)[9] John Fritz Medal (1993)[10] IEEE Founders Medal (1997)[11] Computer History Museum fellow (1998) Othmer Gold Medal (2001)[12] Bower Award and Prize for Achievement in Science (2002)[13] Perkin Medal (2004)[14] Nierenberg Prize (2006) IEEE Medal of Honor (2008)[15] National Inventors Hall of Fame (2009)[16] Dan David Prize (2010)
Gordon Moore aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Moore témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gordon Earle Moore (San Francisco, 1929. január 3. – Waimea, 2023. március 24.) amerikai üzletember, mérnök, az Intel Corporation társalapítója és tiszteletbeli elnöke. Ő fogalmazta meg a Moore-törvényt, azt a megfigyelést, hogy egy integrált áramkörben (IC) a tranzisztorok száma körülbelül kétévente megduplázódik.^{[17][18][19][20][21]}

Moore nettó vagyonát 2023 februárjában 7 milliárd amerikai dollárra becsülték.^[22]

Tanulmányai

Moore a kaliforniai San Franciscóban született, és a közeli Pescaderóban nőtt fel, ahol apja a megye seriffje volt. Két évig a San José Állami Egyetemen tanult,^[23] mielőtt átiratkozott a Kaliforniai Egyetemre, a Berkeley-re, ahol 1950-ben kémia szakon szerzett diplomát.^[24]

1950 szeptemberében Moore beiratkozott a California Institute of Technology-ra.^[25] A Caltech-en Moore fizikát tanult mellékszakon, majd 1954-ben kémiából doktorált.^[26][24][27] 1953 és 1956 között Moore posztdoktori kutatásokat végzett a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.^[24]

Tudományos karrier

Fairchild Félvezető Laboratórium

Bővebben: Áruló nyolcak

Moore csatlakozott az MIT és a Caltech öregdiákjához, William Shockley-hoz a Beckman Instruments Shockley Semiconductor Laboratory részlegénél, de az "áruló nyolcakkal" együtt távozott, amikor Sherman Fairchild beleegyezett, hogy támogassa őket, és létrehozta a befolyásos Fairchild Semiconductor vállalatot.^[28][29]

Moore törvénye

Bővebben: Moore-törvény

1965-ben Moore a Fairchild Semiconductor kutatási és fejlesztési (K+F) igazgatójaként dolgozott. Az Electronics Magazine arra kérte, hogy jósolja meg, mi fog történni a félvezető alkatrésziparban a következő tíz évben. Egy 1965. április 19-én megjelent cikkében Moore megjegyezte, hogy az alkatrészek (tranzisztorok, ellenállások, diódák vagy kondenzátorok)^[30] száma egy sűrű integrált áramkörben körülbelül minden évben megduplázódott, és azt feltételezte, hogy ez legalább a következő tíz évben így fog folytatódni. Az előrejelzés ütemét 1975-ben körülbelül kétévenkénti ütemre módosította.^[31] 1975-ben Carver Mead népszerűsítette a "Moore-törvény" kifejezést. Az előrejelzés a félvezetőiparban a miniatürizálás céljává vált, és a technológiai változások számos területén széleskörű hatást gyakorolt. ^[17][29]

Intel Corporation

Bővebben: Intel

1968 júliusában Robert Noyce és Moore megalapította az NM Electronicsot, amelyből később az Intel Corporation lett. 1975-ig, amikor is elnök lett, Moore ügyvezető alelnökként dolgozott.^[32][33]

1979 áprilisában Moore lett az elnök-vezérigazgató, és ezt a pozíciót 1987 áprilisáig töltötte be, amikor is elnök lett. 1997-ben emeritus elnökké nevezték ki.^[34] Noyce, Moore, majd később Andrew Grove alatt az Intel úttörő szerepet játszott új technológiák kifejlesztésében a számítógépes memória, az integrált áramkörök és a mikroprocesszorok tervezése területén.^[33] 2022. április 11-én az Intel átnevezte alapítójáról Gordon Moore Parknak a fő oregoni telephelyét, a Ronler Acres campus-t Hillsboróban, és a korábban RA4 néven ismert épületet Moore Center-nek.^[35]

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon Moore témájú médiaállományokat.

• Center for Oral History: Gordon E. Moore and Jay T. Last. Science History Institute
• Gordon E. Moore and Jay T. Last, Transcript of an Interview Conducted by David C. Brock and Christophe Lécuyer at Woodside, California on 20 January 2006 (pdf), Chemical Heritage Foundation (2006. január 20.) 
• „The Accidental Entrepreneur / Summer 1994” (pdf), Engineering & Science, 23–30. oldal (Hozzáférés: 2015. január 8.) 
• „Gordon Moore's journey”, Fortune, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. január 8.) 
• 1996 Horatio Alger Award Winner Gordon E. Moore. Horatio Alger Association . [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
• Gordon E. Moore Retired Chief Executive Officer and Chairman of the Board, Chairman Emeritus. Intel . [2016. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
• „Moore says nanoelectronics face tough challenges”, CNET News, 2005. március 9. (Hozzáférés: 2015. január 8.) 
• „It Was the '60s, Man”, 2005. április 17. (Hozzáférés: 2015. január 8.) 
• (1996. január 12.) „Moore Laboratory opened with great expectations”. The California Tech XCVII (12), 1, 3. o. (Hozzáférés: 2015. január 8.)  
• The Fairchild Chronicles: DVD tells tale of Silicon Valley's seminal startup. Stanford News Service , 2005. március 8. [2017. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
• „Gordon Moore, Silicon Valley pioneer who co-founded Intel, dies at 94”, The Washington Post (Hozzáférés: 2023. március 24.) 
• Megjelenése a C-SPAN weboldalán
• Gordon Moore and Arthur Rock Oral History Panel interview, July 2014, California