Grosschmid Béni

Grosschmid Béni
Született	1851. november 6. Máramarossziget
Elhunyt	1938. szeptember 7. (86 évesen) Visegrád
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Grosschmid Lajos
Foglalkozása	jogász, egyetemi tanár
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grosschmid Béni témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grosschmid Béni (más néven: Zsögöd Benő) (Máramarossziget, 1851. november 6. – Visegrád, 1938. szeptember 7.) magyar jogtudós, bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, akadémikus, udvari tanácsos.

Rokonai

Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező apai nagybátyja, Grosschmid Géza jogász, kassai várospolitikus bátyja, Grosschmid Lajos matematikus apja.

Élete

A régi nemesi – szászországi eredetű – jogászcsaládból származó Grosschmid Béni 1851. november 6-án, Máramarosszigeten született. 1873-ban németes hangzású nevét, hogy a magyarsághoz tartozását így is kifejezze, egy Csík megyei székely falu nevét átvéve, Zsögöd Benőre változtatta. Számos műve ezen a néven jelent meg, de 1904-ben visszatért eredeti nevének használatához. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Nagyváradon, jogi tanulmányait Bécsben végezte el, jogtudományi doktorátusát pedig a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg 1872-ben.

Az egyetem utáni tíz évben egy ideig az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője, majd bírói, ügyvédi tevékenységet folytatott. 1882-től három évig a Nagyváradi Jogakadémián a polgári törvénykezés, illetve a kereskedelmi jog tanára. 1885-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre, ahol osztrák magánjogot tanított, előbb nyilvános rendkívüli tanárként, majd 1887-től 1890-ig mint nyilvános rendes tanár. Ezt követően 38 éven át a Budapesti Tudományegyetem nyilvános rendes tanára a Magyar Magánjogi Tanszéken, közben az 1897–1898-as és az 1913–1914-es tanévben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja, 1917–1918-ban pedig az egyetem rektora. 77 évesen, 1928-ban vonult nyugállományba, életének utolsó tíz évében Visegrádon élt.

Tudományos felkészültsége korán megmutatkozott: már 1872-ben a köteles részről írt tanulmányát – Arany János főtitkár indokolásával – a Magyar Tudományos Akadémia Strokay-díjával jutalmazták. Önálló művei a magánjog, a csődjog és a kereskedelmi jog témaköreiben 1879-től sorra jelentek meg. Az 1890-es és az 1900-as években az Igazságügyi Minisztérium megbízásából aktívan részt vett a magyar magánjogi kodifikációs munkálatokban, különösen a családjog és az öröklési jog területén nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Oroszlánrésze volt az 1894. évi polgári házassági törvény, illetve az Első Polgári Törvénykönyv tervezetének megalkotásában és több más törvény előkészítésében. Munkája elismeréseként 1899-ben megkapta a királyi udvari tanácsosi címet, és 1901-ben az MTA levelező tagjává választották.

Finom dogmatikai elemzései, Közép-Európában úttörő tudományos rendszerezései az igazságosság követelményének érvényesítését célozták a tételes jog formái között. Legfontosabb alkotása a Fejezetek kötelmi jogunk köréből című könyve. E mű mesteri fogalomképzésével, új magánjogi szemléletével, továbbá a jogi gondolkodás nemzeti hagyományainak megőrzésével, az önálló jogi műveltség tudományos alapokra helyezésével hozzájárult az egész magyar jogtudomány fejlődéséhez. Vaskos magánjogi és kötelmi jogi kötetei több kiadást is megértek. Cikkei és tanulmányai több folyóiratban; leginkább a Magyar Igazságügy, a Jogtudományi Közlöny, az Akadémiai Értesítő és a Budapesti Szemle című kiadványokban láttak napvilágot.

Az önálló nemzeti jogfejlődést hirdető neves jogtudós, a magyar magánjogot fél évszázadon át sikeresen oktató és jeles tanítványokat (többek között Szladits Károlyt) a jogtudomány szolgálatába állító professzor életének 87. évében, 1938. szeptember 7-én, Visegrádon hunyt el.

Főbb művei

• Csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk. Budapest : Ráth Mór, 1881. [2], 107, 12 p.
• Csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk. Budapest : Ráth Mór, 1881. 122 p.
• Fejezetek kötelmi jogunk köréből. Budapest : Grill, 1932-1933. 1-3 kötet
  • 1.kötet: 781 p.
  • 2.kötet: 610 p.
  • 3.kötet: 703 p.
• Fejezetek kötelmi jogunk köréből : 1. köt.^{[halott link]}. Budapest : Wigand, 1901. XXXII, 831 p.
• Fejezetek kötelmi jogunk köréből : 2. köt.^{[halott link]}. Budapest : Athenaeum, 1900. XXXI, 1313 p., 4 t.
• Fejezetek kötelmi jogunk köréből : 2. köt. : 1-3. füzet. Budapest : Athenaeum, 1899. XX, 1313 p., 3 t.
• A házasságjogi törvény : 1894. XXXI. t.-cz.. Budapest : Politzer, 1908-1909. 1-2 kötet
  • 1.kötet: Általános rész: 449 p.
  • 2.kötet: Különös rész: 938 p.
• Hitel- és reáluzsora : a Magyar Gazdaszövetség felszólítása folytán kidolgozott jogi szaktanulmány. Budapest : Politzer, 1902. 104 p.
• Igazságügyministeri rendeletek az 1881. LIX. és LX. törvényczikkek hatálybaléptetése tárgyában. Budapest : Ráth Mór, 1882. 87 p.
• Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. Budapest : Zilahy, 1879. 67 p.
• Magánjogi előadások : jogszabálytan. Budapest : Athenaeum, 1905. IV, 963 p.
• Magánjogi tanulmányok : tervezetek és kisebb dolgozatok főként az öröklési, kereskedelmi és családi jog köréből : a "Magyar Igazságügy"-ben és másutt megjelent, továbbá némely kéziratban maradt dolgozatok gyűjteménye. Budapest : Politzer, 1901. 1-2 kötet
  • 1.kötet:751 p.
  • 2.kötet: 915 p.
• A magyar magánjog tanítása a budapesti egyetemen és a nemzeti irány : válasz Holló Lajos képviselő úr képviselőházi felszólalására. Budapest : Budapesti Hírlap Ny., 1896. 29 p.
• Öröklött s szerzett vagyon : tanulmány újabb irodalmunkból : függelékkel a Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. Budapest : Zilahy Sámuel, 1879. IX, 190, 67 p.
• Öröklött s szerzett vagyon : tanulmány újabb irodalmunkból : függelékkel a Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. Budapest : Politzer, 1897. IX, 246 p.
• Polgári törvénykezési rendtartás és végrehajtási eljárás : az 1868. LIV., 1881. LIX. és 1881. LX. törvényczikkek szakszerü használat czéljából egybegyüjtve. Budapest : Ráth Mór, 1881. 260 p.
• A szerzemény : családi vagyon- és örökjogunkban : három előadás. Budapest : Politzer Zsigmond és Fia, 1903. 27 p.
• Werbőczy és az angol jog. Budapest : Franklin, 1928. XIX, 453, VIII, 449-661 p.

Források

• Grosschmid Béni életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• ELTE ÁJK honlapja – [1]
• Szabó, Béla.szerk.: Michael Stolleis (ed.): Grosschmid, Béni, Juristen: ein biographisches Lexikon; von der Antike bis zum 20. Jahrhundert, 2nd (német nyelven), München: Beck, 264. o. (2001). ISBN 3406 45957 9 
• Nemzeti Sírkert

További információk

• Emlékezés Grosschmid Bénire (1851-1938), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára
• Grosschmid Béni digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban
• Emlék könyv G. B. jogtanári működésének 40. év fordulójára (Bp., 1922)
• Bölöny József: G, B. mint közjogász (Magy. Közigazgatás 1938-48. sz.)
• Szladits Károly: A magyar jogtudomány szabadságharcosa (Jogászegyleti Szle. 1948. 1-2. sz.)
• Új idők lexikona: Uj Idők Lexikona, 11–12,. French–Herczegh, 2826. o. [2]