Hári Mária

Hári Mária
Született1923. augusztus 26.
Budapest
Elhunyt2001. október 6. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagyógypedagógus
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1952)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Hári Mária (Budapest, 1923. augusztus 26. – Budapest, 2001. október 6.) orvos, Pető András legközelebbi munkatársa, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének igazgatója.

Életpályája

Hári Mária 1941-es érettségi vizsgája után Mozdulattanító-tanfolyamot végzett, de ezzel a képzettséggel nem tudott elhelyezkedni. Különböző munkahelyeken fordult meg, például szövőgyárban, majd egészségügyi intézményekben (Semmelweis Kórház, Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet, stb.). Már 1945-ben megismerkedett Pető Andrással és az ő mozgásterápiai, mozgáspedagógiai módszereivel, szinte együtt kezdték tervezni a későbbi Pető Intézetet. 1952-es orvostudományi doktori szigorlata után Hári Mária egész életét a Pető Intézetben töltötte, a konduktív pedagógiai módszerek kidolgozásán és a főiskolai szintű konduktorképzés[1][2] megvalósításán munkálkodott. A konduktív pedagógiai módszer segítségével azokat a mozgássérülteket is vissza tudták segíteni a hétköznapi életbe, akiknek mozgásszervi betegsége addig megoldhatatlan feladat elé állította az orvosokat és a gyógypedagógusokat. A ma már Pető-módszer néven elhíresült módszer megismertetése és terjesztése érdekében Hári előadásokat tartott itthon és külföldön, publikált hazai[3] és nemzetközi folyóiratokban, fogadta az intézetben a hazai és a külföldi mozgássérült gyermek- és felnőtt betegeket, akik bénulásban, Parkinson-kórban, sclerosis multiplex-ben, vagy agyvérzésben, stb. szenvedtek maradandó mozgásszervi károsodást. Kapcsolatot tartott a módszer iránt érdeklődőkkel, számos országban, főleg Angliában nagy népszerűségnek örvendett.[4] Az angoloktól is kitüntetésekben részesült.

A Pető Intézetben szervezői, alorvosi teendőket látott el, majd adjunktusi beosztásba került, 1967 őszétől Pető András halála után ő látta el az igazgatói teendőket. 1994-ben vonult nyugalomba, de a tanítást és a tudományos munkát nem hagyta abba. Soha nem ment férjhez, hivatásának élt. Halálát gerincrák okozta.

Emlékezete

Halála után a Pető Intézet szakmai könyvtára, mely elsősorban konduktív pedagógiai forrásokat és irodalmat tartalmaz, Hári Mária nevét vette fel, a könyvtár és forrásközpont mai neve: „Hári Mária Kari Könyvtár és Forrásközpont.” Tiszteletére a Pető András Alapítvány Hári Mária Pályázatot és Hári Mária Díjat alapított. Emlékelőadások jelzik ma is élő módszerének hatását.[5]

Munkái

  • Konduktív pedagógia (1971-1982) Ákos Károllyal
  • Konduktív pedagógia Conductive education (1988) Ákos Károllyal
  • A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei és gyakorlata (1991) többekkel
  • Das Pető-System : Prinzipien und Praxis der konduktiven Erziehung (1992)
  • A konduktív pedagógia története (1997)
  • Összehasonlító konduktív pedagógia (1998, 2001)

Díjak, kitüntetések

Jegyzetek

  1. Hári Mária: A mozgássérültek konduktív pedagógiája. Magyar Tudomány, 1970. (15. (77.) köt.) 1. sz. 30-34. p.
  2. Hári Mária: Az elmélet és a gyakorlat egysége a konduktorképzésben. Felsőoktatási Szemle, 1974. (23. évf.) 3. sz. 176-178. p.
  3. Hári Mária: A konduktív pedagógia rendszere és szerepe a központi idegrendszeri sérültek társadalmi beilleszkedésében. Gyermekgyógyászat : gyermek- és ifjúság-egészségügyi szaklap, 1982. (33. évf.) 4. sz. 497-510. p.
  4. Mária Jozefa Hári, British Medical Journal (BMJ)
  5. Hári Mária Pályázat, peto.hu. [2014. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)

Források

  • Hári Mária élete, munkássága
  • Balogh Margit: Hári Mária. MPANNI, 2005. 98 p. ISBN 963 219 825 5
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Nemzetközi katalógusok