Hans Hörbiger

Hans Hörbiger
Született	1860. november 29.[1][2][3][4] Atzgersdorf
Elhunyt	1931. október 11. (70 évesen)[1][2][3][4] Liesing
Állampolgársága	osztrák
Gyermekei	Attila Hörbiger Paul Hörbiger Alfred Hörbiger
Foglalkozása	mérnök író csillagász
Iskolái	Technologisches Gewerbemuseum (gépészmérnök)
Sírhelye	Friedhof Mauer
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Hörbiger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Han(n)s Hörbiger (Atzgersdorf (ma: Bécs), 1860. november 29. – Mauer (ma: Bécs), 1931. október 11.) osztrák mérnök és feltaláló, az első súrlódásmentes acél tányérszelep és a világjég-elmélet megalkotója.

Élete

Hans avagy Hanns Hörbiger a Bécs melletti Atzgersdorfban született. Gyermekkorát anyjával töltötte Karintiában. A klagenfurti reáliskola és Werschetz-beli kovácsinaskodás után a bécsi Technologisches Gewerbemuseum (kb. ipari technológia múzeum) gépészmérnöki szakának hallgatója lett, de tanulmányait nem fejezte be, mert nem tudta fizetni a tandíjat. 1881-ben egy precíziós szelepvezérlési üzemben rajzoló, majd rövid katonai szolgálat után vándorciterásként tartja el magát. 1884-től különböző gépgyárakban dolgozott. 1889-ben megházasodott, a házasságban négy fia született, közöttük Paul és Attila Hörbiger, akik a két világháború közötti korszak ismert matiné-színészei.

1891-től a budapesti Láng Gépgyár alkalmazta, ahol fűtés- és hűtéstechnikával foglalkozott. Részt vett a budapesti földalatti vasút építésében is. 1896-ban szabadalmat szerzett egyfajta acél tányérszelepre, ami azóta Hörbiger-féle tányérszelep néven ismert. A szabadalom szerény anyagi függetlenséget hozott neki. Mivel a Láng Gépgyár nem támogatta a találmányát, 1900-ban a Siemens & Halske – valamint Friedrich Wilhelm Rogler mérnök – segítségével egy mérnöki irodát létesített Budapesten, majd ezt 1903-ban Bécsbe költöztette, amely 1925-re a Hörbiger & Co. céggé nőtte ki magát. 1925-ben Alfred, az egyik Hörbiger-fiú, csatlakozott a céghez és átvette annak vezetését, míg Hanns Hörbiger a tudományoknak szentelte magát, egészen 1931-ben bekövetkezett haláláig.

Alfred Hörbiger vezetése alatt a vállalat gyors fejlődésnek indult; Bécsben egy üzemet nyitottak és Düsseldorfban egy leányvállalatot alapítottak. Hörbiger Anglia felé terjeszkedett és számos licencszerződést kötött Európában és Észak-Amerikában dugattyús kompresszorok és hajó-dízelmotorok vezető gyártóival.

Az eredetiség és feltalálói tehetség meghozta a sikert. A tányérszelep egyre bonyolultabbá vált: Hörbiger különféle nagynyomású szelepeket és kompresszorvezérlő rendszereket fejlesztett ki. 1937-re a termelés 98 százaléka exportra került. A Hörbiger név a megbízható védjeggyé vált. A Hoerbiger & Co. cégből fejlődött Hoerbiger Holding jelenleg piacvezető a kompresszor-alkatrészek terén.

Hörbiger sírhelye a bécsi Mauer Temetőben (Friedhof Mauer) található.

A világjég-elmélet

Hörbiger volt a szerzője az áltudományos világjég-elméletnek (Welteislehre, WEL), amelyet 1912-ben tett közzé a Philipp Fauth német amatőr csillagász és felsőiskolai tanár együttműködésével írt, Hörbigers Glacial-Kosmogonie című könyvében.

Ennek az elméletnek az alapgondolata még 1894-ben fogalmazódott meg Hörbigerben, amikor távcsővel nézte a Holdat, és „rádöbbent”, hogy az ottani hegyek jégből vannak. Ehhez járultak későbbi, látomásoknak vélt álmai, valamint a hővel végzett kísérletei, amelyeknek az eredményeit általánosítja és kiterjeszti az egész világegyetemre. Ezek szerint a csillagászati jelenségek magyarázata a jég felsőbbrendűségében rejlik. Az elmélettel véget vetett a modern absztrakt asztronómiának, és különösen a 20-as és 30-as években, sok rajongót és szimpatizánst szerzett.

Az elmélet szerint az egész Tejútrendszer jégdarabokból áll, amelyek a Napba zuhannak; ezek okozzák a napkitöréseket. A jégmeteoritok földi légkörbe hullása okozza a jégesőt és a közönséges esőt. Maga a Hold is teljes egészében jégből áll, az elmélet szerint.

A Harmadik Birodalom sok magas rangú tagja ragaszkodott és sok áltudománnyal kapcsolatban álló szervezet kötődött ehhez a világ-elrendezéshez, különösen Heinrich Himmler az irányítása alatt álló Ahnenerbe kutatóközpontjain keresztül, amelybe 1938-ban Philipp Fauth is belépett és professzori címet kapott.

A szakosodott tudományos körök kevés figyelmet szenteltek a világjég-elméletnek, és alapjaiban megcáfolták a kijelentéseit.

Az elméletet a huszadik század közepén Hans Schindler Bellamy népszerűsítette könyveiben.

Egyebek

Hörbigerről egy holdkrátert is elneveztek, amelyet 1942 után átkereszteltek Deslandres-kráternek.

Hörbiger két fia, Paul és Attila a két világháború közötti időkben ismert matiné-színészek voltak. Attila Hörbiger három leánya, Elisabeth, Christiane és Maresa szintén jónevű színésznő lett. Hanns dédunokája, Paul Hörbiger unokája, Mavie Hörbiger szintén ünnepelt színésznő.

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanns_Hörbiger című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Georg Markus: Die Hörbigers: Biografie einer Familie. Bécs: Amalthea. 2006. ISBN 3-850-02565-9  
• Nagel, Brigitte: Die Welteislehre. Ihre Geschichte und ihre Rolle im „Dritten Reich“. 2. kiad. Stuttgart: GNT-Verlag. 2000. ISBN 978-3-928186-55-1 1. kiad. 1991  
• Christina Höfferer und Andreas Kloner: Hörbiger. Eine Familienaufstellung. ORF-Radiofeature 2008, 54 Min.
• Louis Pauwels – Jacques Bergier: Le Matin des Magiciens. (hely nélkül): Gallimard. 1960. ISBN 978-2070361298  
• Galántai Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. [Budapest]: Pesti Szalon. [1996]. ISBN 963 605 115 1 Hozzáférés: 2017. január 28.