Henclófalva

Henclófalva (Henclová)
Henclófalva látképe
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1344
Polgármester	Lýdia Šomšáková
Irányítószám	053 33
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
Népesség
Teljes népesség	100 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	650 m
Terület	14,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 48″48.785833333333, 20.59666666666748.785833°N 20.596667°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 20° 35′ 48″48.785833333333, 20.59666666666748.785833°N 20.596667°E
Henclófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Henclófalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Henclófalva (1899-ig Henzlova, szlovákul: Henclová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. A település mai formájában 1921-ben jött létre Henclófalva (Huta) és Lassúpatak egyesítéséből.

Fekvése

Iglótól 28 km-re délre, Gölnicbányától 36 km-re délnyugatra fekszik.

Története

Lassúpatak (Stelbach) a 14. században, német bányásztelepülésként keletkezett. 1344-ben „Lassyupatak” néven említik először. 1498 és 1527 között vaskohója is volt. 1556-ban Bebek Ferenc katonáival leromboltatta, ennek a támadásnak estek áldozatul vaskohói is. Ezután a bányászat termelése visszaesett és már nem érte el a korábbi szintet. A 18. században települt be újra, a Szepesi-Magura környékéről érkező telepesekkel. A település új lakói főként földműveléssel, állattenyésztéssel, részben bányászattal foglalkoztak.

Henclovát (Hutát) 1548-ban említik a források először. A Bebek család birtokain jött létre. Míg Lassúpatak Szepes vármegye részét képezte, Huta Gömör vármegye része volt. A két települést csak egy patak választotta el egymástól.

A 18. század végén Vályi András így írt a két településről:„HENSLOVA. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, fekszik Betlérhez 4 órányira, az Uraság itt lakik egy régi mód szerént fel épűltt Kastéllyában.”

„STELBACH. Szabad puszta Gömör Várm. földes Ura Gr. Andrási Uraság, fekszik Vagendriszlnek szomszédságában, mellynek filiája.”^[2]

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Henczlova, kis tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, ut. p. Rosnyóhoz északra 5 órányira: 252 lak., kicsiny sovány határral. F. u. gr. Andrásy.”

„Stilbach, puszta, Szepes vmegyében, Wagendrüssel fiókja, 354 bányász és favágó lakosokkal.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Henzlova, a hasonnevű völgyben fekvő tót kisközség, 53 házzal és 235 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan szintén a krasznahorkai vár tartozéka volt, melynek uraival e község urai is változtak. Most gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosainak legnagyobb része bányászattal foglalkozik. Róm. kath. temploma 1889-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Merény.”^[4]

A trianoni diktátumig Henclófalva Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, Lassúpatak pedig Szepes vármegye Iglói járásához.

Népessége

Henclófalvának 1910-ben 205, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Lassúpataknak 296, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 125 lakosából 124 szlovák volt.

2011-ben 103 lakosából 101 szlovák.

Nevezetességei

• Lassúpatak Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1889 és 1892 között épült eklektikus stílusban.
• Huta úgyszintén Szent József tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1891-ben épült barokk stílusban.
• Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kápolnája.
• Az iskola előtt a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve áll.

Lásd még

• Lassúpatak

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Henclófalva Szlovákia térképén
• Rövid ismertető
• E-obce.sk