Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék.
Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét. Az idegrendszer két részre is osztható: központi idegrendszerre és környéki idegrendszerre. A neuronok kapcsolatot létesítenek a két rendszeren belül és között is. Az idegekkel foglalkozó tudományt neurológiának nevezik.
Központi idegrendszer
A központi idegrendszer feladata az információ feldolgozása és ez alapján döntések meghozatala. Ebbe beletartoznak a szó szoros értelmében vett döntések, illetve az izmokat ellátó idegek számára az információ megtervezése. Az információt felvevő részeket szenzoros, a leadókat motoros részeknek nevezzük. A központi idegrendszer anatómiailag és funkcionálisan két nagy részre osztható: a gerincvelőre és az agyvelőre. Mindkét részt kívülről beburkolja a három agyhártya, nevezetesen a dura mater, az arachnoidea és a pia mater. Általános jellemző még az agy-gerincvelői folyadék, vagy liquor cerebrospinalis, mely védelemmel látja el az agyat, illetve a gerincvelő központi csatornájában található.
Az agyvelőt további részekre oszthatjuk az embrionális agyhólyagokból kialakuló agyterületek szerint: nagyagyra (cerebrális féltekék a telencephallon hólyagból) és közti agyra (a diencephallon hólyagból), ezek alkotják az előagy struktúráját. Középagyra (mesencephallon, a mesencephallon hólyagból), mely egyedül alkotja a középagy strukturáját. Utóagyra, mely áll a hídból (pons), a nyúltvelőből (medulla oblongata), valamint a kisagyból (cerebellum). Az utóagy a metencephalon és rhombencephalon másodlagos agyhólyagokból fejlődik ki.
A gerincvelőt két részre oszthatjuk: kívül a fehér állományra, belül a szürkeállományra. A szürkeállomány nagyrészt az idegsejtek sejttestjeiből áll. További laminákra tagolódik, ezeket Rexed-féle lamináknak nevezzük. A fehér állomány tartalmazza a neuronális pályákat.
