Isztáncs

Isztáncs (Stanča)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Ján Hančin
Irányítószám	076 16
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
Népesség
Teljes népesség	399 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	5,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.5683, 21.650848.568300°N 21.650800°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 06″, k. h. 21° 39′ 03″48.5683, 21.650848.568300°N 21.650800°E
Isztáncs weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Isztáncs (néhol Istánc; szlovákul: Stanča) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra, a Helmec-patak jobb oldalán fekszik.

Története

1326-ban „Stanch” néven említik először, nevét egykori birtokosáról kapta. A 15. században helyi nemesek birtoka. A 16.-17. század fordulóján sokáig lakatlan volt. 1601-ben 16 háza közül csak 8 volt lakott, a tőketerebesi uradalomhoz tartozott. 1690-ben itt tartották a görögkatolikus szinódust. A 18. században az Aspremont család a birtokosa. 1787-ben 41 házában 322 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTANZ. vagy Istancza. Zemplén Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, fekszik Keletsénnek szomszédságában.”^[2]

1828-ban 72 házát 540-en lakták. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztáncz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Tőke-Terebeshez délre 1 1/2 mfld: 19 r., 520 g. kath., 7 zsidó lak., g. kath., paroch. templommal, 507 hold szántófölddel. F. u. gr. Erdődy.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Isztáncs, tót kisközség a Helmecz-patak mentén. Van 74 háza és 445, nagyobbára gör.-kath. vallású lakosa. Postája, távírója és vasúti állomása Upor. XV. századbeli birtokosai a Isztáncsiak. 1447-ben Isztáncsi Miklóst szolgálja, 1460-ban már az Isztáncsiakkal a Csapiak osztozkodnak rajta. 1474-ben a Kecseti családot iktatják egyes részeibe s ebben az időben az Erdélyi családnak is volt itt része. A XV. században a község neve állandóan Stáncs. Az 1598-iki összeírás csak Homonnai Györgyöt említi birtokosául, később azonban az Alvinczyek is szereznek itt részeket, majd az Uporyak és Lorántffyak, kiknek révén Rákóczy-birtok lesz. 1730-ban a Bégányiak zálogbirtoka, de az újabb korban már az Aspremont grófoké. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestis ennek a községnek sem kegyelmezett. 1690. november 4-én itt görögkatholikus zsinatot tartottak, melyen 40 lelkész fogadta el az uniót. 1831-ben és 1873-ban a kolera dühöngött a faluban. Gör. kath. temploma 1792-ben épült.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

1964 és 1991 között Uporral és Zemplénkelecsénnyel együtt alkotta Zemplénújhely (Zemplínska Nová Ves) községet. Azóta újra önálló település.

Népessége

1880-ban 419 lakosából 21 magyar és 382 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 409 lakosából 21 magyar és 386 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 445 lakosából 28 magyar és 410 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 443 lakosából 226 magyar és 214 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 500 lakosából 6 zsidó, 7 magyar, 194 orosz, 289 csehszlovák, 2 egyéb nemzetiségű és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 343 görög katolikus, 120 római katolikus, 17 izraelita, 9 református, 1 evangélikus és 10 egyéb vallású.

1930-ban 449 lakosából 1 magyar, 8 zsidó, 46 ruszin, 388 csehszlovák és 6 állampolgárság nélküli volt.

1991-ben 436 lakosából 1 magyar és 424 szlovák volt.

2001-ben 429 lakosából 410 szlovák, 13 cigány és 1 magyar volt.

2011-ben 424 lakosából 392 szlovák, 13 cigány, 4 ruszin, 1 magyar és 11 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 199 görög katolikus, 155 római katolikus, 27 pravoszláv, 11 jehovista, 7 evangélikus, 4 református, 12 nem vallásos és 9 ismeretlen vallású volt.

Neves személyek

• Itt született 1825-ben Balugyánszky József pap, szentszéki ülnök.

Nevezetességei

• Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
• Görögkatolikus temploma 1789-ben épült.

További információk

• Községinfó
• Isztáncs Szlovákia térképén
• E-obce.sk

Jegyzetek