Jangsao-kultúra

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Jangsao (Yangshao)-kultúra
KorszakÚjkőkorszak
Abszolút kormeghatározás (általános)kb. i. e. 5000-3000 között
Földrajzi kiterjedésHonan (Henan), Senhszi (Shaanxi) és Sanhszi (Shanxi) tartományok, Kína
Vezérleletekfestett kerámiaedények, kőeszközök, település-maradványok
A Wikimédia Commons tartalmaz Jangsao (Yangshao)-kultúra témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Jangsao ven-hua
Kínai átírás
Hagyományos kínai仰韶文化
Egyszerűsített kínai仰韶文化
Mandarin pinjinYǎngsháo wénhuà

A Jangsao (Yangshao)-kultúra az elsőként felfedezett és legjobban ismert kínai neolitikus kultúra. A kultúra Honan (Henan) tartomány Miencse (Mianchi) (渑池) megyéjében lévő Jangsao (Yangshao) (仰韶) faluról nyerte a nevét, ahol a svéd Johan Gunnar Andersson (1874–1960) archeológus folytatott ásatásokat 1921-ben. A Jangsao (Yangshao)-kultúrához több mint ezer archeológiai helyszín kapcsolható a Sárga-folyó völgyében. A Jangsao (Yangshao)-kerámiákat számos periódusra és stílusra lehet felosztani, de mind megegyezik abban, hogy a vöröses alapon fekete vagy sötétbarna motívumokkal díszítettek.

Jellemzői

A Jangsao (Yangshao)-kultúra elhelyezkedése

1953-ban egy gyár alapjainak lerakása közben a Jangsao (Yangshao)-kultúrához tartozó, i. e. 5. évezredre datálható teljes neolitikus falu maradványait fedezték fel Hszi'an (Xi'an) város Panpo (Banpo) (半坡) nevű külterületén. 12–40 négyzetméteres kőházakat találtak, egy 160 négyzetméteres, közösséginek tételezett házzal együtt. Az ajtók és kapuk általában délre néztek. A legtöbb eszközt (ásót, baltát, reszelőt, edényt, tűt, horgot) kőből készítették, és ismerték a szövés technikáját. A településtől elkülönítve volt egy fazekasnegyed, és a településtől északra a felnőttek számára egy 250 síros temetőkert, mely utóbbiban a férfiakat és nőket külön temették. A felnőttek sírjában személyes és praktikus tárgyakat helyeztek el, a nőkében átlagosan többet mint a férfiakéban. A gyerekeket urnában és a falun belül helyezték el. A lakók halászatból, kölestermesztésből, kutya- és disznótartásból éltek. A Panpo (Banpo)ban talált edények festettek, ezért az itteni kultúrát festettkerámia-kultúrának is nevezik. Az edények alakja nem túl változatos (kuan (guan), pen (ben), ping és fu formák). A vöröses alapszínre fekete ábrákat festettek (hal, béka, szarvas, madár, maszk, geometrikus ábrázolások). Az állítólag matriarchátusra épülő Panpo település az egész világon az egyik legteljesebben fennmaradt neolitikus mezőgazdasági közösség. 1958-ban állították fel Panpoban a lelőhelyet bemutató múzeumot.

Csiangcsaj (Jiangzhai) (姜寨) településen (Senhszi (Shaanxi) tartományban) egy másik jól elrendezett falvat találtak. A falu közepén egy szabad tér volt, körülötte helyezkedtek el a házak öt csoportban. Minden csoport közepén egy magasabb ház állt, körülötte 10–12 kisebbel. A falvat 2 méter széles és 2 méter mély vizesárok vette körbe, melyen túl három temetőt is találtak, 170 felnőtt maradványaival. A gyerekek urnáit itt is a lakóhelyhez közel helyezték el.

A Pujang (Puyang) (濮阳) város melletti Hszisujpo (Xishuipo)ban (西水坡) fedezték fel egy Jangsao (Yangshao)-kultúrához tartozó sírban a legkorábbi ismert sárkányábrázolást, amelyet kagylóhéjból raktak ki.

A Jangsao (Yangshao) kultúrát Panpo (Banpo) és Miaotikou (Miaodigou) (廟底溝) fázisra szokás osztani. A kelet-kínai Tavenkou (Dawenkou)- és Lungsan (Longshan)-kultúra számos vonatkozásban szoros kapcsolatokat mutat a Miaotikou (Miaodigou) fázissal, ezért azt gyakran a kelet-kínai kultúrkörhöz is sorolják.

  • Csónak alakú cserépkorsó
    Csónak alakú cserépkorsó
  • Háromlábú cserép főzőedény
    Háromlábú cserép főzőedény
  • Vizes korsó
    Vizes korsó
  • Fu-típusu cserépüst
    Fu-típusu cserépüst
  • Óriás szalamandra motívummal díszített cserépkorsó
    Óriás szalamandra motívummal díszített cserépkorsó
  • Feltárt sír: emberi csontváz kagylókból kirakott állatmotívumokkal
    Feltárt sír: emberi csontváz kagylókból kirakott állatmotívumokkal
  • Egy korabeli falu makettje
    Egy korabeli falu makettje

Jegyzetek

Források

  • Chang 1999: Kwang-chi Chang. "China of Eve the Historical Period." In The Cambridge History of Ancient China. From Origins of Civilization to 221 B.C. (Ed. Michael Loewe, Edward L. Shaughnessy) Cambridge University Press 1999. pp. 37-73. ISBN 0-521-47030-7
  • Keightley 1983: Keightley, David N. (ed.) The Origins of Chinese Civilization. University of California Press. Berkeley, Los Angeles, London.

További információk

  • Gimeno: Daniel Gimeno (szerk): Nagy civilizációk – Ókori Kína. Ford. Bánki Dezső. Budapest: Kossuth. 2010. = Nagy civilizációk, 5. ISBN 978-963-09-6095-3  

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Újkőkori kultúrák Kínában
  • m
  • v
  • sz
Újkőkori kultúrák Kínában
A Sárga-folyó középső szakasza
  • (Nancsuangtou)
  • Cesan-kultúra
  • Pejhszin-kultúra
  • Pejlikang-kultúra
    • Csiahu
  • Tativan-kultúra
  • Jangsao-kultúra
    • Panpo-kultúra
  • Lungsan-kultúra
    • Csengceja
    • Taosi
A Sárga-folyó felső szakasza
  • Tativan-kultúra
  • Jangsao-kultúra
    • Hszisujpo
  • Macsiajao-kultúra
  • Csicsia-kultúra
Átírások
  • Houli-kultúra
  • Pejhszin-kultúra
  • Tavenkou-kultúra
A Jangce középső és felső szakasza
  • Pengtousan-kultúra
    • Pasitang
  • Csengpejhszi-kultúra
  • Tangcsiakang-kultúra
  • Tahszi-kultúra
  • Csücsialing-kultúra
  • Sicsiaho-kultúra
  • Paotun-kultúra
A Jangce alsó szakasza
A Huaj-folyó vidéke
  • Homutu-kultúra
  • Macsiapang-kultúra
  • Szungcö-kultúra
  • Lingcsiatan-kultúra
  • Liangcsu-kultúra
Északkelet Kína
  • Hszinglungva-kultúra
  • Csaopaokou-kultúra
  • Hungsan-kultúra
  • Hsziaohojen-kultúra
  • Laohusan-kultúra
  • Hszinlö-kultúra
Dél-Kína
  • Cengpijen-kultúra
  • Sihszia-kultúra
Tibet
  • Kazso-kultúra
  • Csükung-kultúra
Tajvan
  • Tapenkeng-kultúra
  • Peinan-kultúra
  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál
  • Kína Kína-portál