Kékfarkú fényfácán
![]() | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Lophophorus lhuysii (A. Geoffroy Saint-Hilaire & Verreaux, 1866) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfarkú fényfácán témájú médiaállományokat és Kékfarkú fényfácán témájú kategóriát. |
A kékfarkú fényfácán vagy kínai fényfácán (Lophophorus lhuysii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A fényfácánok legritkább faja.
Elnevezése
Nevét egy korábbi francia külügyminiszter, Edmond Drouyn de Lhuys tiszteletére kapta.
Előfordulása
Kína középső részén, a Szecsuan tartomány északi és északnyugati részében levő magashegységekben honos.
3300 és 4200 méteres magasság között él, hegyvidéki rododendronerdők és hegyvidéki rétek lakója.
Megjelenése
A hím testhossza 80 centiméter, testtömege 3600 gramm, a tojó 76 centiméter hosszú. A kakas, mint a másik két fényfácánfaj kakasa is tündöklő, fémesen csillogó tollruhát visel. Feje zöld, feje tetején biborszínű bóbitát hord. Arca kékes. Nyaka rézfényű, háta és farka bíboros fényű vagy zöldes.
A tojó eléggé jellegtelen színű, szürkés vagy vörösesbarna, háta fehér, farka vöröses.
Szaporodása
Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik.
Természetvédelmi helyzete
A kékfarkú fényfácán Kína egyik legritkább madara. Kizárólag egy 69 000 km² méretű körülhatárolt területen él, ahol nagyjából 20 000 egyede élhet. Elsősorban az élőhelyét jelentő erdők irtása veszélyezteti. Emellett a fő tápláléknövényét, a Frittilaria nemzetségbe sorolt kockásliliomokat, mint tradicionális kínai gyógynövényeket nagy mennyiségben gyűjtik, ami szintén nem tesz jót a faj állományainak. Olykor ritkasága ellenére a hegyvidéken élők a fajt húsa miatt is vadásszák.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Birdlife International
- EUR-Lex - magyar neve
Külső hivatkozások
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap