Lovász László (matematikus)

Ez a szócikk a matematikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Lovász László (egyértelműsítő lap).

Lovász László (László Lovász)
Született	1948. március 9. (76 éves)[1][2] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar[4] amerikai[4]
Házastársa	Vesztergombi Katalin
Foglalkozása	matematikus informatikus egyetemi oktató
Tisztsége	elnök (2007–2010, Nemzetközi Matematikai Unió) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2014. május 6. – 2020. július 7.)
Iskolái	Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971)
Kitüntetései	Pólya-díj (1979) Erdős Pál-díj (1979)[5] Fulkerson-díj (1982)[6] honorary doctorate from the University of Waterloo (1992) Brouwer Medal (1993)[7] matematikai Wolf-díj (1999)[8] Knuth-díj (1999)[9] Gödel-díj (2001)[10] Neumann János elméleti díj (2006)[11] Széchenyi-díj (2008)[12] Kyoto Prize in Basic Sciences (2010)[13] Fulkerson-díj (2012)[14] az American Mathematical Society tagja (2013)[15][16] Abel-díj (2021)[17] Gauss Lectureship (2022)[18]
A Magyar Tudományos Akadémia 20. elnöke
Hivatali idő 2014. május 6. – 2020. július 7.
Előd	Pálinkás József
Utód	Freund Tamás
weboldal MTMT MTA Parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovász László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lovász László (Budapest, 1948. március 9. –) Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas,^[19] valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science^[20] rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.^[21]

Életpályája

1962-től 1966-ig a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Három egymást követő évben lett aranyérmes a Matematikai Diákolimpián (1964, 1965, 1966). Osztályfőnöke Komlós Gyula, matematikatanára Rábai Imre volt. 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakán. 1970-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, illetve az Operációkutatási Bizottságának tagja lett.

1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem vendégprofesszora volt. Diplomájának megszerzése után, 1975 és 1982 között, a József Attila Tudományegyetem Geometria Tanszékét vezette docensként. 1978-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező–, 1985-ben, 31 évesen pedig a rendes tagjává. 2008-tól az MTA elnökségi tagja.^[22]

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval létrehozta a Combinatorica című folyóiratot. 1985-ben Babai Lászlóval létrehozta a Budapest Semesters in Mathematicsot.

1982-ben visszatért az ELTE-re, majd egy évvel később a Számítógéptudományi Tanszék vezetője lett, szintén egyetemi tanári beosztásban. 1984 és1985 között a Bonni Egyetem John von Neumann-professzora. 1987-től a Princetoni Egyetem, illetve 1993 és 1999 között a Yale Egyetem félállású egyetemi tanára, vendégprofesszorként tanított a princetoni, a Cornell, a washingtoni és a kanadai waterlooi egyetemen.^[22]

1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felvette tagjai sorába.

1999 és 2006 között a Microsoft tudományos kutatója. Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt. 2004-től 2006-ig tagja az Abel-díj öttagú bírálóbizottságának.

2001-ben az elsők között kapta meg az újrahonosított Corvin-lánc díjat.^[22][23]

2006-tól 2011-ig az ELTE Matematikai Intézetének igazgatója.^[22] Igazgatósága alatt a European Academy of Sciences, Arts and Humanities, az Acadamia Europaea, a Rheinland-Westphälische Akademie der Wissenschaften, és a Leopoldina külső, illetve levelező tagja, a Holland Királyi Akadémia az Orosz Tudományos Akadémia, és az Amerikai Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, valamint a University of Waterloo, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a University of Calgary díszdoktora lett.^[22]

Korábban, 1969-ben Grünwald Géza-díjat, 1979-ben Pólya-díjat (Soc. Industrial and Applied Math.), 1981-ben a Best Information Theory Paper Award (IEEE) díjat, 1982-ben Fulkerson-díjat (Math. Prog. Society), 1985-ben Állami Díjat, 1991-ben Szele Tibor-emlékérmet, 1993-ban a Holland Tudományos Akadémia Brouwer-érmét,. 1998-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, valamint a Cseh Matematikai Társulat elismerését, a Bolzano-érmet, 1999-ben a Knuth-díjat valamint Wolf-díjat, 2001-ben Gödel-díjat, 2006-ban Neumann János Elméleti Díjat, 2007-ben Bolyai János alkotói díjat, 2008-ban Széchenyi-nagydíjat, 2010-ben Kiotó-díjat és 2012-ben pedig Fulkerson-díjat kapott.^[22]

2007-től a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ez a megbízatása 2010-ig szólt.

2014-ben a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlése 6 évre Lovászt választotta meg elnökének.^[24]

A Norvég Tudományos Akadémia 2021. március 17-én Avi Wigdersonnal, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársával megosztva Lovász Lászlónak ítélte a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat.^[25] Ezzel a díj 2003-as alapítása óta, Lax Pétert és Szemerédi Endrét követően, már a harmadik magyar matematikus nyerte el ezt a rangos díjat.^[26]

Az MTA így méltatta volt elnökét, Lovászt, az Abel-díj odaítélését követően:

„A tizenéves kora óta »sztármatematikusként« emlegetett Lovász László munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között. (…) (Lovász) úgy nyilatkozott, nagyon szerencsés volt, hogy részese lehetett egy olyan időszaknak, amelyben a matematika teljesen együtt fejlődött egy alkalmazási területtel.”^[27]

Munkássága

Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfektgráf-sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL)-algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései

• Grünwald Géza-díj (1969)
• Pólya-díj (1979)
• Best Information Theory Paper Award (IEEE, 1981)
• Fulkerson-díj (1982)
• Állami Díj (1985) – a kombinatorikus optimalizáció, a gráfelmélet és a számítógép-tudomány terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért.
• Szele Tibor-emlékérem (1991)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)
• Wolf-díj (1999)
• Knuth-díj (1999)^[28]
• a József Attila Tudományegyetem (ma SZTE) díszdoktora (1999)
• Corvin-lánc (2001)
• Gödel-díj (2001)
• a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora (2002)
• a Calgary Egyetem díszdoktora (2006)
• Neumann János elméleti díj (2006)
• Bolyai János alkotói díj (2007)
• Széchenyi-nagydíj (2008)
• Bolyai-nagydíj (2008)
• Kiotó-díj (2010)
• Fulkerson-díj (2012)
• Neumann János-díj professzori oklevél és plakett (2017)^[29]
• Szőkefalvi-Nagy Béla-érem (2018)
• Budapest díszpolgára (2018)^[30]
• Hazám-díj (2020)^[31]
• Abel-díj (2021)^[26][25]
• Magyar Szent István-rend (2021)^[32]
• a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2022)^[33]
• Prima Primissima díj (2022)^[34]
• az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) díszdoktora (2023)^[35]
• a Yale Egyetem díszdoktora (2024)^[36]

Könyvei

• Kombinatorika (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 1977, 2003)
• Combinatorial Problems and Exercises (1979, ISBN 0-444-81504-X, 2. kiadás 1993)
• Matching Theory (M. D. Plummerrel, 1986, ISBN 0-444-87916-1)
• Algoritmusok (Gács Péterrel, 1987)
• An Algorithmic Theory of Numbers, Graphs, and Convexity (1987, ISBN 0-89871-203-3)
• Geometric Algorithms and Combinatorial Optimization (M. Grötschellel és A. Schrijverrel, 1988, ISBN 0-387-56740-2)
• Greedoids (B. Korteval és R. Schraderrel, 1991, ISBN 0-387-18190-3)
• Algoritmusok bonyolultsága (egyetemi jegyzet, 1992)
• Kombinatorikai problémák és feladatok (1999, 2008, ISBN 978-963-9664-93-7)
• Discrete Mathematics: Elementary and Beyond (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 2003, ISBN 0-387-95584-4, németül 2005, spanyolul 2006)
• Diszkrét matematika (Pelikán Józseffel és Vesztergombi Katalinnal, 2006, ISBN 963-9664-02-2)

Jegyzetek

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 806–807. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 692. o., ISSN 1787-288X
• Személyes honlapja az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján
• Adatlapja a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Önéletrajza a Mindentudás Egyeteme honlapján

További információk

• Arcképvázlatok Lovász Lászlóról
• A „Kombinatorikai problémák és feladatok” című könyv teljes szövege
• Arcképvázlat a Typotex Kiadó honlapján
• Könyvei
• Lovász László a Mathematics Genealogy Project adatbázisában