Lukácsfalva

Lukácsfalva (Лукино Село / Lukino Selo)
A falu római katolikus temploma.
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Nagybecskerek
Rang	falu
Irányítószám	23224
Körzethívószám	+381 023
Rendszám	ZR
Népesség
Teljes népesség	498 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	70 m
Terület	51,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 07″, k. h. 20° 25′ 19″45.301944444444, 20.42194444444445.301944°N 20.421944°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 07″, k. h. 20° 25′ 19″45.301944444444, 20.42194444444445.301944°N 20.421944°E
Lukácsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukácsfalva témájú médiaállományokat.

Lukácsfalva (szerbül Лукино Село / Lukino Selo, németül Lukasdorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben.

Lukácsfalva a körzet egyik legrégebbi, többségében magyarok által lakott települése.

Fekvése

Nagybecskerektől 14 km-re délre, a Béga közelében, a Fehér-tó mellett fekvő település.

Alapítás

Lukácsfalvát Lukács Lázár örmény nagykereskedő telepítette, aki 1781-ben az osztrák udvari pénztártól 30,000 lánc bánsági földet vásárolt Écska, Bégafő és Jankahíd településekkel együtt. Lukácsfalva tehát a falu telepítőjéről kapta a nevét, aki a Bánság egyik legnagyobb földbirtokosa volt. A föld tulajdonsa Écska közelében, a Béga folyó jobb partjára, Szegedről valamint a környező falvakból magyarokat telepített. A Béga sokszori áradása miatt az első lukácsfalvaiak hamarosan áttelepültek a falu mai helyére, távolabb a Béga folyótól, és valamelyest közelebb a Tiszához. Lukácsfalva környékén, az árvízvédekezés céljából, a 19. század közepén töltések épültek, amelyek még ma is védik a falut a megáradt folyóktól.

Népesség

A korábban szinte kizárólag magyarok által lakott faluba 1825-ben katolikus bolgárok költöztek. 1887-ben a bolgárok többsége átköltözött a szomszédos Erzsébetlakra.

A legtöbb lakosa Lukácsfalvénak az I. világháborút megelőző években volt, a lakosság száma ekkor meghaladta az ezret.

Az 1990-es évek jugoszláv háborúi során mintegy harminc szerb menekült család érkezett a faluba főleg Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, később Koszovóból is. A falu lakosságának ma közel 20%-át a szerbek teszik ki.

A lukácsfalvaiak többsége katolikus vallású. A templomot 1927-ben építették a helybéliek önkéntes adományából, valamint a szentmihályi és a tordai magyarok támogatásából.

A templom védőszentje Kisboldogasszony, a búcsút szeptember első vasárnapján ünneplik.

Demográfiai változások^[1]

Etnikai összetétel

Gazdasága

Lukácsfalva első lakosai szinte kizárólag dohánytermeszéssel foglalkoztak. Később a dohánytermesztők tulajdonosaivá válhattak a földnek, amelyet évtizedekig műveltek. Akik nem tudták megvásárolni a földet, napszámosként dolgoztak az uraságnál. Miután a Lázár-család halgazdaságot alapított (1906), többen halászattal foglalkoztak az új, Fehér-tavon. Lukácsfalva arról is híres volt, hogy itt legeltették az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkiválóbb ménesét. Ezt a területet a mai napig Csikósnak hívják.

Híres emberek

• Itt született 1925. december 23-án Janika Balaž magyar nyelvű roma családból származó tamburaművész.

Jegyzetek

További információk

• Lukácsfalva története Archiválva 2010. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben