Májer Lajos

Májer Lajos
Személyes adatok
Születési dátum	1956. augusztus 14.
Születési hely	Sárbogárd, Magyarország
Halálozási dátum	1998. március 11. (41 évesen)
Halálozási hely	Székesfehérvár, Magyarország
Halál oka	közúti baleset
Állampolgárság	magyar
Becenév	Matyi
Poszt	jobbszélső
Junior klubok
Időszak Klub 1970–1972 Sárbogárdi Volán 1972–1974 Videoton SC
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1974–1987 Videoton SC 289 (54) 1987 Rába ETO 1987–1988 Videoton SC 16 (2) 1988–1989 ASK Bruck 1989 TSV Straubing 1990 SC Bruck 1990–? Velencetours SC
Válogatottság
1976–1979 Magyarország 3 (0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
Sablon • Wikidata • Segítség

Májer Lajos (Sárbogárd, 1956. augusztus 24. – Székesfehérvár, 1998. március 11.) válogatott labdarúgó, csatár. A Videoton SC 1984-85-ös idényben UEFA-kupa döntős csapatának a jobbszélsője.

Pályafutása

Klubcsapatban

1972-ben, 16 évesen került a Sárbogárdi Volán csapatától a Videoton ifjúsági csapatához. Mint sok labdarúgót akkoriban, őt is Csiszár István csábította a Videotonhoz. 18 évesen, 1974-ben mutatkozott be az élvonalban és hamar meghatározó játékossá vált. 1976-ban már a válogatottban is bemutatkozott. Ebben az évben a Videoton addigi története legjobb eredményét érte el és második lett a bajnokságban a Ferencváros mögött.

1983-84-es és 1984-85-ös idényben harmadik lett a csapattal a bajnokságban. Az UEFA-kupa 1984-85-ös idényében a döntőig jutott csapat tagja volt. 8 mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzett. Ősszel a Paris Saint-Germain-nek és a Partizan Belgrádnak rúgott egy-egy gólt. Tavasszal hat hetes sérülés miatti kihagyás után tért vissza és szerezte Madridban a győztes gólt a Real Madrid ellen.

„Mikor elrúgtam a labdát, már éreztem, hogy jól eltaláltam. Csak akkor hittem el, hogy valóban gól, amikor a teljes csapat a nyakamon csimpaszkodott. Olyan boldog voltam, hogy azt el sem tudom mondani. Gólt rúgni a Bernabeu stadionban! Azt hittem, ilyen csak a mesében van!”-mondta Májer Lajos.^[1]

1986-ban Tatabányára szerződött volna, de az MLSZ nem engedélyezte. Abban az időben portugál és francia csapatok is érdeklődtek utána, de az illetékes személyek érdektelensége miatt a szerződések nem jöhettek létre. Végül 1987-ben a Rába ETO-hoz szerződött. Nyolc forduló után visszaigazolták, mert a Videoton három ponttal kieső helyen állt a bajnokságban. Az idény végén végleg elhagyta a székesfehérvári klubot és 1990-ig osztrák és német alsóbb osztályú csapatoknál játszott. Ezt követően a Fejér megyei I. osztályban szereplő Velencetours SC együtteséhez szerződött és itt fejezte be az aktív labdarúgást.

1998-ban közúti baleset áldozata lett, február 28-án elgázolta egy gépkocsi. Március 11-én hajnalban a kórházban elhunyt.^[2]

A válogatottban

1976 és 1979 között 3 alkalommal szerepelt a válogatottban.

Sikerei, díjai

• Magyar bajnokság:
  • 2.: 1975–1976
  • 3.: 1983–1984, 1984–1985
• UEFA kupa
  • döntős: 1985

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1976. április 17.	Banja Luka	Jugoszlávia	0 – 0	Magyarország	barátságos	-	69'
2.	1976. április 30.	Lausanne, Olimpiai Stadion	Svájc	0 – 1	Magyarország	barátságos	-
3.	1979. október 26.	Budapest, Népstadion	Magyarország	0 – 2	Egyesült Államok	barátságos	-	55'
	Összesen			3	mérkőzés		0	gól

Külső hivatkozások

• Csuhay gólja… – 2005. április 23.
• Húsz éve játszott UEFA-kupa-döntőt a Videoton – 2005. május 7.

Jegyzetek

Források

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 267. o. ISBN 963-495-011-6  
• Botos István: A Videoton labdarúgó krónikája, 1941–1991: A Vadásztölténygyári csapattól a Videoton-Waltham Futball Clubig. Székesfehérvár: Albaswiss Nyomda. 1991. ISBN 963-768-600-2  
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4