Méhkolibri

Méhkolibri
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Mellisugini
Nem: Mellisuga
Brisson, 1760
Faj: M. helenae
Tudományos név
Mellisuga helenae
(Lembeye, 1850)
Szinonimák
  • Calypte helenae helenae Collar et al. (1994)
  • Calypte helenae helenae BirdLife International (2000)
  • Calypte helenae helenae Stotz et al. (1996)
  • Calypte helenae helenae Collar and Andrew (1988)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Méhkolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Méhkolibri témájú kategóriát.

A méhkolibri vagy vöröstorkú kolibri (Mellisuga helenae) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezés

Régebben a Calypte nembe sorolták Calypte helenae néven.

Előfordulása

Kuba fő szigetének és a Juventud-sziget területén honos. Kóborlóként eljut a Bahama-szigetekre is. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, száraz erdők, síkvidéki nedves erdők, hegyi nedves erdők, mocsári erdők és síkvidéki nedves cserjések.[2][3][4][5]

Megjelenése

Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm, ezzel kiérdemli a világ legkisebb madara címet.[6][7] A hím feje és torka vörös, háta, szárnya és farka kék, hasi része fehér. A tojó színe fakóbb.

Életmódja

Elsősorban nektárral táplálkozik, de a tojók a fiókákat rovarokkal is táplálják. Naponta akár 1500 különböző virágot is felkereshet.[8] A nevét apró termetéről és a másodpercenként 30-80 szárnycsapás által keltett hangról kapta. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud repülni.

A megfigyelések szerint, főleg a következő növényfajokat keresi fel:[9] Hamelia patens (Rubiaceae), Chrysobalanus icaco (Chrysobalanaceae), Pavonia paludicola (Malvaceae), Forsteronia corymbosa (Apocynaceae), Lysiloma latisiliquum (Mimosaceae), Turnera ulmifolia (Passifloraceae), Antigonon leptopus (Polygonaceae), Clerodendrum aculeatum (Verbenaceae), Tournefortia hirsutissima (Boraginaceae) és Cissus obovata (Vitaceae).[10]

Szaporodása

A költési időszaka márciustól júniusig tart.[11] Ágakhoz rögzíti törmelékből, mohából és pókhálóból készített fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik.

Képek

  • Kifejlett hím
    Kifejlett hím
  • és tojó
    és tojó
  • Fiatal hím
    Fiatal hím

Jegyzetek

  1. ↑ 'Mellisuga helenae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. ↑ (AOU 1998, Garrido & Kirkconnell 2000)
  3. ↑ IBARRA, ELENA. "BIRD SURVEYS IN THE MOGOTE VEGETATIONAL COMPLEX IN THE SIERRA DEL INFIERNO, PINAR DEL RÍO, CUBA, JUNE 2000." EL PITIRRE: 7.
  4. ↑ Garrido, O. H., & A. Kirkconnell. 2000. Field guide to the birds of Cuba. Cornell Univ. Press, New York, New York, USA
  5. ↑ Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
  6. ↑ Del Hoyo, J. Elliott, A. and Sargatal, J.(1999) Handbook of the Birds of the World Volume 5: Barn-owls to Hummingbirds Lynx Edicions, Barcelona
  7. ↑ CRC Handbook of Avian Body Masses by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.
  8. ↑ Ross Piper|Piper, Ross (2007), Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press.
  9. ↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.
  10. ↑ Dalsgaard, Bo, et al. "Floral traits of plants visited by the bee hummingbird (Mellisuga helenae)." Ornitologia Neotropical 23.1 (2012): 143-149.
  11. ↑ Martínez García, O., L. Bacallao Mesa, & E. Nieves Lorenzo. 1998. Estudio preliminary de la conducta reproductive de Mellisuga helenae (Aves, Apodiformes) en condiciones naturals. El Pitirre 11: 102–106.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
  • Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  • A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  • A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  • Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bee hummingbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Mangoverde.com - kép a tojóról
  • Arthurgrosset.com
  • Hbw.com - videó a méhkolibriről
  • del Hoyo, J., Collar, N.J., Christie, D.A., Elliott, A. and Fishpool, L.D.C. 2014. HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Lynx Edicions BirdLife International, Barcelona, Spain and Cambridge, UK.
  • Bee Hummingbird videos, photos & sounds on the Internet Bird Collection
  • Bee Hummingbird photo gallery VIREO
  • BeautyofBirds / Avian Web - Bee Hummingbird
  • ARKive Bee Hummingbird Fact File
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap