Nagycsula
| Nagycsula (Ciula Mare, Gross-Schulendorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Reketyefalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Reketyefalva (Răchitova) |
| Irányítószám | 337372 |
| SIRUTA-kód | 90752 |
| Népesség | |
| Népesség | 163 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 40″, k. h. 22° 48′ 56″45.59449, 22.8154745.594490°N 22.815470°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 40″, k. h. 22° 48′ 56″45.59449, 22.8154745.594490°N 22.815470°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagycsula (románul: Ciula Mare) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől nyugatra fekvő település.
Története
Csula nevét 1426-ban említette először oklevél Chwla néven.
1447-ben Chwlla, 1475-ben Chula, 1733-ban Nagij Csula, 1750-ben Csula Mare, 1760–1762 között Nagy Csula 1808-ban Csula (Nagy-), Gross-Schulendorf, Csula-máre, 1913-ban Nagycsulaként említették az oklevelek.
1504-ben Chwla birtokosaiként említették a Csulai, Csulai Ficsor, Váncsa, Móré és Kende családokat.
1445-ben Stephanus Thome Czula, 1492-ben Johannes de Cwlaugya krakkói diákok neve merült fel az oklevelekben.
1483-ban Czwla-i Váncsa János és felesége Haranglábi Ilona neve is szerepelt egy oklevélben.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1910-ben 255 lakosából 7 magyar, 248 román. Ebből 247 görögkatolikus, 5 református volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
