Nyesettvár

Nyesettvár
Ország	Magyarország
Mai település	Gyöngyössolymos
Tszf. magasság	812 m
Épült	Árpád-kor
Építő	Solymosi család
Elhagyták	1300 körül (?)
Állapota	elpusztult
Építőanyaga	fa, kő
Elhelyezkedése
Nyesettvár Pozíció az Észak-Mátra térképén
é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″47.904167, 19.92527847.904167°N 19.925278°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 15″, k. h. 19° 55′ 31″47.904167, 19.92527847.904167°N 19.925278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyesettvár témájú médiaállományokat.

Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében. 812 méteres tengerszint feletti magasságával a mai Magyarország területén fekvő várak közül ez a második legmagasabban fekvő erősség.^[1]

Fekvése

A vár a falutól 9,5 km-re, Galyatető és a Kis-Galya közötti gerincből kiálló csúcson, 812 méteres magasságban fekszik. A csúcs a környező völgyek fölé 200 méterrel emelkedik. Galyatetőről jelzett úton kb. 20 perc alatt lehet megközelíteni.

Története

Nyesettvár nem szerepel az oklevelekben, így története szinte teljesen ismeretlen előttünk. Feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága építette, talán a 11. században. Valószínűleg a 14. századra már elpusztult.

Kutatása

1864-ben Pesty Frigyes szerint még felismerhetőek voltak a vár romjai és sáncai. Gerecze Péter 1906-ban, Bartalos Gyula 1909-ben említette. Pásztor József 1911-ben és 1913-ban is írt róla, alaprajzát is közölte. Fehér Tibor 1975-ben és 1978-ban, Csorba Csaba 1977-ben, Sándorfi György pedig 1979-ben megjelent írásában szerepelt a vár. Az 1980-as évek elején Dénes József és Skerletz Iván vizsgálták és mérték fel a várat. Ekkor nagyobb mennyiségű Árpád-kori kerámiára bukkantak. A várral foglalkozott még Dénes József 1990-ben és Szádeczky-Kardoss Géza 2005-ben megjelent írása is.

Leírása

A vár területe 0,12 hektár, alakja egy babszemhez hasonló, melynek a keleti oldala a domború. Legnagyobb méretei 41 x 36,5 méter, bejárata a délnyugati részén lehetett. Az elegyengetett belső terület ma látható, habarcs nélkül rakott kövei arra utalnak, hogy itt egy 25 méter hosszú, három részből álló talpas boronaház állhatott.

A vár körül egy 9 méter széles árok fut körbe. Ennek nyugati részén egy terasz helyezkedik el, mely a várba felvezető út alapja lehetett. Az árokból kitermelt köveket annak külső részén sáncszerűen felhalmozták. A vár területét napjainkban erdő borítja.

Jegyzetek

Források

• Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán In: Agria XXI Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, Eger, 1985 77-92. o.
• Dénes József: A Mátra-hegység Árpád-kori várai In: Horváth László szerk.: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században Gyöngyös 1990

További információk

• Varak.hu
• Varbarat.hu Archiválva 2017. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben