Paradoxurus

A Paradoxurus vagy a valódi pálmasodrók az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe és a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába tartozó pálmasodróformák (Paradoxurinae) alcsaládjába tartozó nem.

Paradoxurus
Közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
Közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Cibetmacskafélék (Viverridae)
Alcsalád: Pálmasodróformák (Paradoxurinae)
Nem: Paradoxurus
Cuvier, 1822
Fajok
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paradoxurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paradoxurus témájú kategóriát.

Jellemzőik

A Paradoxurus-fajoknak széles fejük és keskeny pofájuk van nagy orral, amely középen mélyen barázdált. Nagy füleik hegye lekerekített, belső széleik és tasakjaik jól fejlettek. Fejük és testük együtt 43-71 centiméter, a farok majdnem vagy néha egészen ennyire hosszú, és körülbelül hatszor hosszabb a hátsó lábnál.[1] Tömegük 1,5 és 4,5 kilogramm között változik. A közönséges pálmasodró (P. hermaphroditus) szőrzete szürke és feketével mintázott, a többi faj egységes sárgás vagy barnás színezetű.

Élőhelyük, életmódjuk

A Paradoxurus-fajok élőhelyei az erdők, leginkább a trópusi esőerdők. Tisztán éjszakai életmódúak, és általában a fákon tartózkodnak. A napot ágakon és üreges törzsekben alusszák végig. A párzási időszak kivételével magányosan élnek. Mindenevők, kis gerincesekkel, rovarokkal, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. A szaporodásuk kevésbé ismert. Körülbelül 60 napos vemhesség után a nőstény két-öt kölyköt hoz a világra, amelyek körülbelül egy év múlva válnak ivaréretté.

Viszonyuk az emberrel

A Paradoxurus-fajok bizonyos mértékben kultúrakövetők, gyakran keresik az emberek közelségét, és megtelepednek az épületekben. A közönséges pálmasodró a Kopi Luwak kávé eredetében betöltött szerepéről is ismert, és számos szigeten való elterjedése valószínűleg az emberi betelepítésnek köszönhető. A ceyloni pálmasodró ehhez a fajhoz hasonlóan bizalmas, a Jerdon-pálmasodróról viszont azt mondják, hogy nagyon félénk és kerüli az ember közelségét. Sok délkelet-ázsiai erdőlakóhoz hasonlóan a Paradoxurus-fajokra is az erdők kiirtása a fő fenyegetés. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) három fajukat nem fenyegetettként sorol be.[2][3][4]

Rendszertanuk

A nemet Frédéric Cuvier nevezte el és írta le először 1822-ben;[5] jelenleg az alábbi 5 fajt sorolják ide:[6][7]

  • közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus)
  • Jerdon-pálmasodró (Paradoxurus jerdoni) vagy barna pálmasodró
  • szumátrai pálmasodró (Paradoxurus musangus)
  • fülöp-szigeteki pálmasodró (Paradoxurus philippinensis)
  • ceyloni pálmasodró (Paradoxurus zeylonensis) vagy arany pálmasodró

2009-ben javasolták, hogy a nem a P. aureus, a P. montanus és a P. stenocephalus fajokat is tartalmazza, amelyek Srí Lankán endemikusak.[8] Egy későbbi tanulmány azonban nagyon alacsony genetikai diverzitást és földrajzi szerkezet hiányát találta a ceyloni pálmasodróban, és nem támogatta a javasolt szétválasztást. A morfológiai adatok összehasonlítása alapján a "P. hermaphroditus" három nagy kládra oszlik, amelyeket külön fajokként kell elismerni: az egyik az indiai szubkontinensen és Délkelet-Ázsiában (P. hermaphroditus sensu stricto), a második Szumátrán, Jáván és más kis szigeteken (szumátrai pálmasodró, P. musangus), a harmadik a Fülöp- és a Mentawai-szigeteken (fülöp-szigeteki pálmasodró, P. philippinensis) található,[7] noha a genetikai adatok nem támogatják a faji szintű elkülönítést.[2] Ez utóbbi két fajt két alfajra osztják, a közönséges pálmasodrónak kettő vagy három alfajt határoztak meg.[7]

Képek

  • Kitömött közönséges pálmasodró (P.hermaphroditus)
    Kitömött közönséges pálmasodró (P.hermaphroditus)
  • A közönséges pálmasodró koponyájának ábrázolása
    A közönséges pálmasodró koponyájának ábrázolása
  • Ceyloni pálmasodró (P.zeylonensis)
    Ceyloni pálmasodró (P.zeylonensis)
  • Részlegesen világos színű közönséges pálmasodró
    Részlegesen világos színű közönséges pálmasodró
  • Jerdon-pálmasodró (P. jerdoni)
    Jerdon-pálmasodró (P. jerdoni)
  • Fülöp-szigeteki pálmasodró (P. philippinensis)
    Fülöp-szigeteki pálmasodró (P. philippinensis)
  • Szumátrai pálmasodró (P. musangus)
    Szumátrai pálmasodró (P. musangus)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Paradoxurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Musangs című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0801857899

Jegyzetek

  1. Pocock, R. I. (1939). "Paradoxurus". The Fauna of British India, including Ceylon and Burma. Vol. 1. Mammalia. London: Taylor and Francis. pp. 379–415.
  2. a b https://www.iucnredlist.org/species/41693/45217835
  3. https://www.iucnredlist.org/species/16104/45201757
  4. https://www.iucnredlist.org/species/41694/45218119
  5. Cuvier, F. (1822). "Du genre Paradoxure et de deux espèces nouvelles qui s'y rapportent". Mémoires du Muséum d'Histoire Naturelle Paris. 9: 41–48.
  6. Wozencraft, W. C. (2005). "Genus Paradoxurus". In Wilson, D. E.; Reeder, D. M. (eds.). Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. pp. 550–551. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.
  7. a b c Veron, G.; Patou, M.-L.; Tóth, M.; Goonatilake, M.; Jennings, A. P. (2015). "How many species of Paradoxurus civets are there? New insights from India and Sri Lanka". Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 53 (2): 161–174. doi: 10.1111/jzs.12085
  8. Groves, C. P.; Rajapaksha, C.; Mamemandra-Arachchi, K. (2009). "The taxonomy of the endemic golden palm civet of Sri Lanka" Archiválva 2017. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Zoological Journal of the Linnean Society. 155: 238–251. doi: 10.1111/j.1096-3642.2008.00451.x.
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap