Petneházy-sziklaüreg

A Petneházy-sziklaüreg az egyik megsemmisült barlang, amely Budapest II. kerületében nyílt.

Leírás

1984-ben volt először Petneházy-sziklaüregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Petneházi barlang (Bertalan 1976), Petneházi sziklaüreg (Mottl 1934), Petneházy-barlang (Sebős 1933), Petneházy-hasadék (Kadić 1952), Petneházy hasadék (Bertalan 1976), Petneházy-réti-sziklahasadék (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Petneházy réti sziklahasadék (Bertalan, Schőnviszky 1962), Petneházyréti sziklahasadék (Bertalan 1976), Petneházy sziklahasadék (Bertalan 1976) és Petneházy sziklaüreg (Bertalan, Schőnviszky 1962) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1933. évi Turistaság és Alpinizmusban megjelent közlemény szerint egy új cseppkőbarlang vált ismertté kőfejtés közben, úgy, mint a többi budai barlang. A Petneházy-rét D-i részén lévő kőbánya DDK-i részén található kis barlangbejáraton kell leereszkedni a hasadékszerű barlangba. A barlang hossza még csak 11 m, 70 cm az átlagszélessége, magassága pedig néhány helyen meghaladja a 3,5 m-t. A barlang falain cseppkőképződmények vannak, melyek majdnem olyanok, mint a Szemlő-hegyi-barlang képződményei. Május 21-én járt Sebős Károly a barlangban, és azt tapasztalta, hogy a függőcseppköveket már letördelték és elvitték. Megvizsgálta a törési felületeket, majd megállapította, hogy a cseppkövek nem voltak kicsik.

El van tömődve a barlang folytatása, azonban azt, hogy itt van egy nagyobb barlang, azt minden kétséget kizáróan bizonyítják a nagyon erős, úgynevezett druck-erosions kolkék. Fontos feladat lenne a barlang folytatásának feltárása. Sebős Károly felmérte, feltérképezte a barlangot. Azért, mert nyilvánvaló volt, hogy itt egy nagyobb barlangról van szó, elnevezte Petneházy-barlangnak. Véghelyi Lajos a Magyar Barlangkutató Társulat 1933. május 22-i választmányi ülésén jelentette, hogy Sebős Károly talált egy barlangot, amely a Petneházy-réten van. A barlangot Petneházi sziklaüregnek szeretné elnevezni.

A Kadić Ottokár által írt, 1952-ben befejezett kéziratban ismertetve van a barlang (Petneházy-hasadék néven). Az ismertetés Sebős Károly publikációja alapján készült, de néhány kiegészítést, módosítást is tartalmaz. Kadić Ottokár leírása szerint a barlang magassága meghaladja a 3 m-t, falain pedig kőrózsák figyelhetők meg. A kőgyertyákat letörték és elvitték. A barlangot kőtörmelék és agyag tölti ki. Az 1962. évi Karszt- és Barlangkutatásban kiadott összeállításban, az 1933. évi 56. tételnél Petneházy réti sziklahasadék néven, az 1934. évi 89. tételnél Petneházy sziklaüreg néven van említve. 1964-ben elkészült a barlang I-es kategóriájú térképvázlata, amelyen alaprajz vetület és hosszmetszet vetület vannak ábrázolva. A térképvázlat 1:100 méretarányban szemlélteti a barlangot.

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy Budapest II. kerületében, a Petneházy-rét D-i oldalán található felhagyott kőbánya DDK-i részén, az Üdülő utca 42. sz. telek felső végében, a 11236. helyrajzi számú telken, a kőfejtő talpszintjén van a barlang bejárata. A barlangbejárat kürtőszerű, emberderék átmérőjű és könnyen betemetődik belehulló kövekkel. A barlang 1933-ban 11 m hosszú, 1964-ben pedig 8–9 m hosszú volt. 1964-ben mélysége 3 m volt. A hévizes eredetű hasadékbarlang kőrózsákkal van bélelve. Jelenleg nem lehet hasznosítani állapota miatt, de feltáró kutatását érdemes lenne megpróbálni, leginkább a bejárati akna alján. A kézirat barlangra vonatkozó része egy irodalmi mű alapján lett írva.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang (Petneházy-réti-sziklahasadék). A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 olyan irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang (Petneházy-sziklaüreg). A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató, 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom

• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. 1931–1935. Karszt- és Barlangkutatás, 1962. (Megjelent 1965-ben.) (4. köt.) 110., 118. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 203. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 1. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 276. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 292. old.
• Mottl Mária: A Magyar Barlangkutató Társulat 1933. május 22-én... Barlangvilág, 1934. (4. köt.) 1. füz. 15. old.
• S. K. (Sebős Károly): Egy új cseppkőbarlang... Turistaság és Alpinizmus, 1933. (23. évf.) 177. old.

További irodalom

• K. E. (Kékessy Ervin): Buda egy új cseppkőbarlanggal gazdagodott. Budai Hírlap, 1933. július 1.
• Papp Ferenc: Die warmen Heilquellen von Budapest. Hidrológiai Közlöny, 1937. (17. köt.) 79–282. old.