Sassi Nagy Lajos

Ez a szócikk az 1867-ben Nagymihályban született tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Lajos (egyértelműsítő lap).

Sassi Nagy Lajos, névváltozat: Sassy, született: Nagy (Lasztomér (Nagymihály, Zemplén megye), 1867. február 5. – Maglód, 1945. november 19.)[1][2] polgári és felső kereskedelmi iskolai tanár, igazgató.

Élete

Nagy Gábor önálló szíjgyártó és Szentmiklósi Terézia fia.[3] Iskoláit Sárospatakon és Budapesten végezte; az utóbbi helyen 1891-ben polgáriskolai tanári oklevelet nyert. 1891-től 1894-ig a homonnai polgári és középkereskedelmi iskolánál működött; 1894-től pedig a szegedi első polgári és felső kereskedelmi iskola tanára volt. 1897. július 14-én Orosházán házasságot kötött a balassagyarmati születésű Angyal Mária Annával,[4] akitől 1910-ben elvált.[5] Nyugalomba vonulása alkalmából a kormányzó a vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére 1929-ben a felsőkereskedelmi iskolai igazgató címet adományozta számára.[6]

Pedagógiai, nyelvészeti, szépirodalmi cikkeket és költeményeket írt a következő lapokba és folyóiratokba: Nemzeti Iskola, Magyar Nyelvőr, Zemplén, Sátoralja, Szatmár, Nagy-Károly és Vidéke, Lapok, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hirlap sat. Cikkei a Fővárosi Lapokban (1894. 136. sz. A magyar ujságok stilusa, 1897. 37. sz. A 25 éves Magyar Nyelvőr); a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyben (1896. A «Jelenkor» három szó pályázatáról, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága érdekében); a Nyelvőrben (1896. Át van fejezve); a Néptanitók Lapjában (1897. Brassai Sámuel, Vajda János, A magyar nyelv válsága, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága ügyében); a Kereskedelmi Szakoktatásban (1899. Szózat iskoláink helyes magyarsága ügyében, 1900. Tóth Béla és a magyar kereskedelmi nyelv, kereskedelmi helyes magyarság).

Munkái

  • Mi módon lehetne az iskolai nyelvromláson segíteni s a helyes magyarságot megvalósítani. Szeged, 1899. (Ism. Magyar Hirlap 64. sz., Polgáriskolai Közlöny 179. I.).
  • A XX. század ipari népnevelői. Szeged, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
  • Magyarország oknyomozó történelme dióhéjban, táblázatokkal s levezetésekkel ellátva érettségi, tanítóképesítő s egyéb vizsgálatra készülők számára. Szeged, Schulhof, [1903].
  • Magyar irodalomtörténet dióhéjban. Táblázatokkal és levezetésekkel ellátva, érettségi, tanítóképesítő és egyéb vizsgálatra készülők számára. Szeged, 1908.
  • A magyar - török - balkán gazdasági összeköttetés. Budapest, 1908.
  • A turánizmus, mint nemzeti, faji és világeszme. Budapest, 1918.
  • Hogyan biztosítható a magyar jövő? Budapest, Athenaeum Ny., [1923].

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1946 szeptember-október. 51. évf. 1. szám. 8. old.
  2. ↑ Kossuth Népe, 1945. november 25.
  3. ↑ HU BFL - XXV.1.a - 3439 - 1945
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve az orosházai állami házassági akv. 126/1897. folyószáma alatt.
  5. ↑ Szegedi kir. törvényszék 10233/p 1910. sz. ítélete.
  6. ↑ (1929. február 14.) „Címadományozás”. Pesti Napló 80 (37), 11. o. (Hozzáférés: 2016. február 4.)  

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

  • Corvina 1902. 30. sz.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Őstörténet és nemzettudat, 1919-1931 7. fejezet - Kincses Nagy Éva: A turáni gondolat
Ez a magyar személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!