Striginae
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Macskabagoly (Strix aluco) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Striginae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Striginae témájú kategóriát. |
A Striginae a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó alcsalád.
Rendszerezés
Az alcsaládba 14 nem és 128 faj tartozik.
- Megascops (Kaup, 1848) – 30 faj
- foltos lármáskuvik (Megascops trichopsis)
- csupaszlábú lármáskuvik (Megascops clarkii)
- fehértorkú lármáskuvik (Megascops albogularis)
- trópusi lármáskuvik (Megascops choliba)
- cseppfoltos lármáskuvik (Megascops barbarus)
- szavanna-lármáskuvik (Megascops cooperi)
- oaxacai lármáskuvik (Megascops lambi) - a szavanna-lármáskuvikról leválasztott faj
- nyugati lármáskuvik (Megascops kennicottii)
- keleti lármáskuvik (Megascops asio)
- Balsas-lármáskuvik (Megascops seductus)
- alaogasi lármáskuvik (Megascops alagoensis) - 2021-ben leírt újonnan felfedezett faj
- guatemalai lármáskuvik (Megascops guatemalae)
- chocói lármáskuvik (Megascops centralis) - a guatemalai lármáskuvikról leválasztott faj
- roraimai lármáskuvik (Megascops roraimae) - a guatemalai lármáskuvikról leválasztott faj
- Rio-Napói lármáskuvik (Megascops napensis)
- cinóberszínű lármáskuvik (Megascops vermiculatus)
- Koepcke-lármáskuvik (Megascops koepckeae)
- Salvin-lármáskuvik (Megascops ingens)
- kolumbiai lármáskuvik (Megascops colombianus)
- fahéjszínű lármáskuvik (Megascops petersoni)
- köderdei lármáskuvik (Megascops marshalli)
- hegyi lármáskuvik (Megascops hoyi)
- Xingu-lármáskuvik (Megascops stangiae) - 2021-ben leírt újonnan felfedezett faj
- bóbitás lármáskuvik (Megascops sanctaecatarinae)
- Szent Márta-hegységi lármáskuvik (Megascops gilesi) - 2017-ben felfedezett faj
- perui lármáskuvik (Megascops roboratus)
- parti lármáskuvik (Megascops pacificus) - a perui lármáskuvikról leválasztott faj
- Watson-lármáskuvik (Megascops watsonii)
- homokszínű lármáskuvik (Megascops usta vagy Megascops watsonii usta
- kucsmás lármáskuvik (Megascops atricapilla)
- Psiloscops (Coues, 1899) – 1 faj
- vándorkuvik vagy lángvörös füleskuvik (Psiloscops flammeolus) - más néven (Otus flammeolus)
- Gymnasio (Bonaparte, 1854) – 1 faj
- Puerto Ricó-i füleskuvik (Gymnasio nudipes)
- Margarobyas (Olson & Suarez, 2008) – 1 faj
- kubai füleskuvik (Margarobyas lawrencii)
- Otus (Pennant, 1769) – 55 faj
- óriás-füleskuvik (Otus gurneyi vagy Mimizuku gurneyi)
- fehérképű füleskuvik (Otus sagittatus)
- vörhenyes füleskuvik (Otus rufescens)
- szerenádozó füleskuvik (Otus thilohoffmanni)
- sárgacsőrű füleskuvik (Otus icterorhynchus)
- Sokoke-füleskuvik (Otus ireneae)
- andamáni füleskuvik (Otus balli)
- floresi füleskuvik (Otus alfredi)
- pettyes füleskuvik (Otus spilocephalus)
- jávai füleskuvik (Otus angelinae)
- mindanaói füleskuvik (Otus mirus)
- luzoni füleskuvik (Otus longicornis)
- mindorói füleskuvik (Otus mindorensis)
- São Tomé-i füleskuvik (Otus hartlaubi)
- Torotoraka füleskuvik (Otus madagascariensis) - a madagaszkári füleskuvikról leválasztott faj
- madagaszkári füleskuvik (Otus rutilus)
- Mayotte-füleskuvik (Otus mayottensis) - a madagaszkári füleskuvikról leválasztott faj
- Gran Comoró-i füleskuvik (Otus pauliani)
- mohéli füleskuvik (Otus moheliensis)
- Anjouan-szigeti füleskuvik (Otus capnodes)
- réunioni füleskuvik (Otus grucheti), korábban (Mascarenotus grucheti) – kihalt
- rodriguez-szigeti füleskuvik (Otus murivorus), korábban (Mascarenotus murivorus) – kihalt
- mauritiusi füleskuvik (Otus sauzieri), korábban (Mascarenotus sauzieri) – kihalt
- pembai füleskuvik (Otus pembaensis)
- füleskuvik (Otus scops)
- ciprusi füleskuvik (Otus cyprius) - a füleskuvikról leválasztott faj
- sivatagi füleskuvik (Otus brucei)
- arab füleskuvik (Otus pamelae)
- afrikai füleskuvik (Otus senegalensis)
- Annobón-szigeti füleskuvik (Otus feae)
- szokotrai füleskuvik (Otus socotranus)
- madeirai füleskuvik (Otus mauli) – kihalt a 15. században
- São Miguel-szigeti füleskuvik (Otus frutuosoi) – kihalt a 15. században
- keleti füleskuvik (Otus sunia)
- Rjúkjú-szigeteki füleskuvik (Otus elegans)
- malukui füleskuvik (Otus magicus)
- Wetar-szigeti füleskuvik (Otus tempestatis) - malukui füleskuvikról 2014-ben leválasztott faj
- Sula-szigeteki füleskuvik (Otus sulaensis)
- Biak-szigeti füleskuvik (Otus beccarii)
- celebeszi füleskuvik (Otus manadensis)
- Banggai füleskuvik (Otus mendeni) - a celebeszi füleskuvikról 2021-ben leválasztott faj
- Siau füleskuvik (Otus siaoensis)
- Sangihe-szigeti füleskuvik (Otus collari)
- mantanai füleskuvik (Otus mantananensis)
- Seychelle-szigeteki füleskuvik (Otus insularis)
- nikobári füleskuvik (Otus alius)
- Simeulue-füleskuvik (Otus umbra)
- Enggano-szigeti füleskuvik (Otus enganensis)
- mentawai-szigeteki füleskuvik (Otus mentawi)
- borneói füleskuvik (Otus brookii)
- hindu füleskuvik (Otus bakkamoena)
- galléros füleskuvik (Otus lettia)
- japán füleskuvik (Otus semitorques)
- szunda-szigeteki füleskuvik (Otus lempiji)
- Fülöp-szigeteki füleskuvik (Otus megalotis)
- negrosi füleskuvik (Otus nigrorum)
- Everett-füleskuvik (Otus everetti)
- palawani füleskuvik (Otus fuliginosus)
- szumbawai füleskuvik (Otus silvicola)
- Rinjani-füleskuvik (Otus jolandae)
- Ptilopsis (Kaup, 1851) – 2 faj
- pamatos füleskuvik (Ptilopsis leucotis) más néven (Otus leucotis)
- déli pamatoskuvik (Ptilopsis granti)
- Pyrroglaux (Yamashina, 1938) – 1 faj
- palaui füleskuvik (Pyrroglaux podargina) más néven (Otus podarginus), vagy (Pyrroglaux podarginus)
- Bubo (Dumeril, 1805) – 17 faj
- amerikai uhu (Bubo virginianus)
- Magellán-uhu (Bubo magellanicus)
- uhu (Bubo bubo)
- bengál uhu (Bubo bubo bengalensis) egyes rendszerek (Bubo bengalensis) önálló fajként sorolják be.
- sivatagi uhu (Bubo ascalaphus)
- fokföldi uhu (Bubo capensis)
- afrikai uhu (Bubo africanus)
- Fraser-uhu (Bubo poensis)
- usambarai uhu (Bubo vosseleri)
- foltoshasú uhu (Bubo nipalensis)
- pamatos uhu (Bubo sumatranus)
- Shelley-uhu (Bubo shelleyi)
- Verreaux-uhu vagy tejuhu (Bubo lacteus)
- koromandel uhu (Bubo coromandus)
- Akun-uhu (Bubo leucostictus)
- Fülöp-szigeteki uhu (Bubo philippensis)
- száhel-uhu (Bubo cinerascens)
- hóbagoly (Bubo scandiacus vagy Nyctea scandiaca)
- Ketupa (Lesson, 1830) – 4 faj
- óriás-halászbagoly (Ketupa blakistoni) más néven (Bubo blakistoni)
- barna halászbagoly (Ketupa zeylonensis) más néven (Bubo zeylonensis)
- himalájai halászbagoly (Ketupa flavipes) más néven (Bubo flavipes)
- szundai halászbagoly (Ketupa ketupu) (Bubo ketupu)
- Scotopelia (Bonaparte, 1850) – 3 faj
- afrikai halászbagoly (Scotopelia peli)
- vöröshátú halászbagoly (Scotopelia ussheri)
- márványos halászbagoly (Scotopelia bouvieri)
- Strix (Linnaeus, 1758) – 15 faj
- szalagos bagoly (Strix varia)
- nyugati erdeibagoly (Strix occidentalis)
- szakállas bagoly (Strix nebulosa)
- pettyes bagoly (Strix seloputo)
- mangóbagoly (Strix ocellata)
- maláj erdeibagoly (Strix leptogrammica)
- himalájai erdeibagoly (Strix leptogrammica newarensis)
- macskabagoly (Strix aluco)
- sivatagi bagoly (Strix butleri)
- guatemalai sárgabagoly (Strix fulvescens)
- brazil erdeibagoly (Strix hylophila)
- vöröslábú bagoly (Strix rufipes)
- uráli bagoly (Strix uralensis)
- szecsuani erdeibagoly (Strix davidi)
- afrikai erdeibagoly (Strix woodfordii)
- Chaco-bagoly (Strix chacoensis)
- Ciccaba (Wagler, 1832) – 4 faj
- zebrabagoly (Ciccaba nigrolineata) más néven (Strix nigrolineata)
- dél-amerikai zebrabagoly (Ciccaba huhula) más néven (Strix huhula)
- andesi bagoly (Ciccaba albitarsus) - szinonimája: Strix albitarsis
- pettyegetett bagoly (Ciccaba virgata) más néven (Strix virgata)
- Lophostrix (Lesson, 1836) – 1 faj
- bóbitásbagoly (Lophostrix cristata)
- Pulsatrix (Kaup, 1848) – 4 faj
- pápaszemes bagoly (Pulsatrix perspicillata)
- rövidhomlokú bagoly (Pulsatrix pulsatrix)
- nyakkendős bagoly (Pulsatrix melanota)
- sárgásbarna bagoly (Pulsatrix koeniswaldiana)
Jegyzetek
Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Állatkerti kötetek a természetért: Baglyok Bajor Zoltán. Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert. 2019. ISBN 978-615-5392-28-3 – magyar nevek
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
