Syngnathus acus

Syngnathus acus
Syngnathus acus az Északi-tengerből
Syngnathus acus az Északi-tengerből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
Alrend: Syngnathoidei
Család: Tűhalfélék (Syngnathidae)
Alcsalád: Csőhalak (Syngnathinae)
Nem: Syngnathus
Linnaeus, 1758
Faj: S. acus
Tudományos név
Syngnathus acus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Dermatostethus punctipinnis Gill, 1862
  • Sygnathus acus (Linnaeus, 1758)
  • Syngnathus alternans Günther, 1870
  • Syngnathus brachyrhynchus Kaup, 1856
  • Syngnathus delalandi Kaup, 1856
  • Syngnathus rubescens Risso, 1810
  • Syngnathus temminckii Kaup, 1856
  • Typhle heptagonus Rafinesque, 1810
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Syngnathus acus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Syngnathus acus témájú médiaállományokat és Syngnathus acus témájú kategóriát.

A Syngnathus acus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A Syngnathus acus előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti fele, beleértve az Északi-, a Földközi-, az Égei- és a Fekete-tengert is. Feröertől és Norvégiától kezdve a Brit-szigeteken, valamint Nyugat-Európa és Afrika nyugati partjai mentén, egészen Dél-Afrika Jóreménység fokáig, attól keletre az Indiai-óceánig - KwaZulu-Natal térségéig - található meg. Nincs arról megbízható bizonyíték, hogy az Indiai- és a Csendes-óceán határán is élne.

Megjelenése

A hal elérheti az 50 centiméteres hosszúságot is, de már 7-25,6 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján és a farok alatti úszóján nincsenek tüskéi, azonban az előbbin 33-42 sugár, míg az utóbbin 3 sugár látható. Az alapszíne zöldestől a sötétbarnáig változik, példánytól függően a mintázatok változók. A feje és hátúszója között 18-19 csontos bőrpajzsos gyűrű van. A szája összeforrt hengert alkot.

Életmódja

A mérsékelt övtől a trópusokig található meg. 0-110 méteres mélységek között is fellelhető, de általában 3-12 méteres mélységek között tartózkodik. Egyaránt megél a sós- és brakkvízben is; vándorutakat nem tesz meg. Főleg homokos, iszapos és törmelékes vagy alga és tengerifű (Zostera) borította fenéken él. Főleg kis rákokkal táplálkozik.

Szaporodása

Évente háromszor is szaporodhat. Egy hím farok alatti tasakjába akár több nőstény is lerakhatja ikráit. A hím összesen akár 400 ikrát is összegyűjthet. A „vemhes” hímek inkább május és július között láthatók. A „vemhesség” körülbelül 5 hétig tart. Az ivadék kikelésekor 1,7-3,5 centiméter hosszú.

Felhasználása

Csak az akváriumok számára gyűjtik be.

Képek

  • Felülről és alulról
    Felülről és alulról

Források

  • Syngnathus acus Linnaeus, 1758 FishBase
  • Dawson, C.E., 1986. Syngnathidae. p. 628-639. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 2. Unesco, Paris.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 337.
Taxonazonosítók