Személyiségzavar

A személyiségzavar nem betegség, hanem a személyiséget jellemző állapot, bizonyos személyiségvonás(ok) szélsőséges megnyilvánulása. Gyakran a társas kapcsolatokban jelentkező konfliktusként manifesztálódik, illetve megnehezíti vagy ellehetetleníti a normális életvitelt (mindennapos szükségletek ellátása, munkavégzés, szociális kapcsolatok stb.).

Bár számos megjelenési formája van, jellemző rá egyfajta fokozott rugalmatlanság, a környezethez való alkalmazkodás hiánya. Gyakori, hogy az érintett személy környezete az egyénnél is jobban szenved. Mivel az illető sokszor nem tud a probléma létezéséről, ezért nem kér, illetve nem is fogad el segítséget. Leggyakrabban serdülő- vagy fiatalfelnőtt korban válik felismerhetővé, de bizonyos formái előfordulhatnak gyermekkorban is. Gyakran pszichés betegségekkel együtt jelentkezik (komorbiditás), de önállóan is előfordul.[1]

A DSM-V multiaxiális diagnosztikai rendszerének második tengelyén szerepel. Prevalenciája a teljes lakosságban 5-15% közé tehető.

Csoportosításuk (DSM-V szerint)

A kategóriák nem különülnek el szigorúan, néhol átfedésben vannak egymással, valamint egy személynél több személyiségzavar is jelen lehet.

Excentrikus (különc) személyiségzavarok – A csoport

  1. paranoid személyiségzavar
  2. skizoid személyiségzavar
  3. skizotip személyiségzavar

Dramatikus (teátrális) személyiségzavarok – B csoport

  1. antiszociális személyiségzavar
  2. borderline személyiségzavar
  3. hisztrionikus személyiségzavar
  4. narcisztikus személyiségzavar

Szorongásos személyiségzavarok – C csoport

  1. elkerülő személyiségzavar
  2. dependens személyiségzavar
  3. obszesszív-kompulzív személyiségzavar

Egyéb személyiségzavarok

  • Passzív-agresszív személyiségzavar
  • Szenzitív személyiségzavar
  • Depresszív személyiségzavar
  • Hipertím személyiségzavar
  • Irritábilis személyiségzavar

Források

  • https://onlinepszichologus.net/blog/a-szemelyisegzavarok-tipusai/
  • https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/szemelyisegzavar
  • https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/betegtajekoztatok/szakambulanciank-profiljaba-nem-tartozo-zavarok/szemelyisegzavarok/
  • https://semmelweis.hu/pszichiatria/files/2016/10/gytk_hun_szemelyisegzavarok_2015.pdf
  • http://midra.uni-miskolc.hu/document/23230/17803.pdf

Jegyzetek

  1. Ronald J. Comer: A lélek betegségei pszichopatológia. Boross Ottilia. Utánny. 2005. ISBN 978-963-276-242-5 Hozzáférés: 2021. február 19.  


Sablon:Pszichiátria
  • m
  • v
  • sz
szakterületek
  • addiktológia
  • biológiai pszichiátria
  • gyermek- és serdülőpszichiátria
  • kognitív neuropszichiátria
  • fejlődési rendellenesség
  • sürgősségi pszichiátria
  • igazságügyi pszichiátria
  • időskori pszichiátria
  • pszichoneuro-immunológia
  • katonai pszichiátria
  • neuropszichiátria
  • telepszichiátria
mentális zavarok
diagnosztika
terápia
pszichés
biológiai
kapcsolódó
témák
  • magatartási zavarok gyógyszeres kezelése
  • klinikai idegtudomány
  • pszichiátriával kapcsolatos viták
    • anti-pszichiátria
    • biopszichiátriai vita
    • elektrokonvulzív terápia
    • inzulin sokkterápia
    • pszichiátriai politikai visszaélés
    • pszichiátriai túlélők mozgalma
  • képalkotás genetika
  • neuroimaging
  • idegélettan
  • pszichiátria filozófiája
  • pszichiátriai epidemiológia
  • pszichiátriai genetika
  • pszichiátriai kórház
  • pszichiáter
  • pszichoanalízis
  • pszicho-onkológia
  • pszichofarmakológia
  • pszichoszomatikus gyógyászat
  • pszichosebészet
nevezetes
kutatók
jelentős
intézetek
belföldi
külföldi
szervezetek
listák
  • tanácsadási témák
  • neurológiai állapotok és rendellenességek
  • pszichiátriai gyógyszerek (kezelt állapot szerint)
  • pszichiáterek
  • pszichoterápiák
a pszichiátria története · a pszichiátria magyarországi története