Tehetetlenségi nyomatékok listája

Az alábbi táblázat állandó sűrűségű (homogén) merev testek tehetetlenségi nyomatékait tartalmazza. A tehetetlenségi nyomaték dimenziója tömeg × hossz2. A tehetetlenségi nyomaték a tömeggel analóg mennyiség forgó mozgás esetén. Nem szabad összetéveszteni a másodrendű nyomatékkal, melyet a hajlításra terhelt rudak feszültség- és deformációszámításainál használnak.

Leírás Ábra Tehetetlenségi nyomaték Megjegyzés
Vékony hengerpalást nyitott végekkel r {\displaystyle r\,} sugárral és m {\displaystyle m\,} tömeggel I = m r 2 {\displaystyle I=mr^{2}\,} Ennél a képletnél feltételezzük, hogy a palást vastagsága elhanyagolható. A következő test speciális esete r 1 = r 2 {\displaystyle r_{1}=r_{2}\,} -re.
Vastag hengergyűrű nyitott végekkel, belső sugár r 1 {\displaystyle r_{1}\,} , külső sugár r 2 {\displaystyle r_{2}\,} , hossz h {\displaystyle h\,} és tömeg m {\displaystyle m\,} I z = 1 2 m ( r 1 2 + r 2 2 ) {\displaystyle I_{z}={\frac {1}{2}}m\left({r_{1}}^{2}+{r_{2}}^{2}\right)}
I x = I y = 1 12 m [ 3 ( r 1 2 + r 2 2 ) + h 2 ] {\displaystyle I_{x}=I_{y}={\frac {1}{12}}m\left[3\left({r_{1}}^{2}+{r_{2}}^{2}\right)+h^{2}\right]}
vagy ha bevezetjük a t n {\displaystyle t_{n}\,}  =  t r {\displaystyle {\frac {t}{r}}\,} normalizált vastagságot és r = r 2 {\displaystyle r=r_{2}\,} ,
akkor I z = m r 2 ( 1 t n + 1 2 t n 2 ) {\displaystyle I_{z}=mr^{2}\left(1-t_{n}+{\frac {1}{2}}t_{n}^{2}\right)}
Tömör henger r {\displaystyle r\,} sugárral, h {\displaystyle h\,} magassággal és m {\displaystyle m\,} tömeggel. I z = m r 2 2 {\displaystyle I_{z}={\frac {mr^{2}}{2}}\,\!}
I x = I y = 1 12 m ( 3 r 2 + h 2 ) {\displaystyle I_{x}=I_{y}={\frac {1}{12}}m\left(3r^{2}+h^{2}\right)}
Ez az előző test speciális esete r 1 = 0 {\displaystyle r_{1}=0\,} -ra.
Vékony tömör tárcsa r {\displaystyle r\,} sugárral és m {\displaystyle m\,} tömeggel. I z = m r 2 2 {\displaystyle I_{z}={\frac {mr^{2}}{2}}\,\!}
I x = I y = m r 2 4 {\displaystyle I_{x}=I_{y}={\frac {mr^{2}}{4}}\,\!}
Ez az előző test speciális esete h = 0 {\displaystyle h=0\,} -ra.
Tömör gömb r {\displaystyle r\,} sugárral és m {\displaystyle m\,} tömeggel. I = 2 m r 2 5 {\displaystyle I={\frac {2mr^{2}}{5}}\,\!}
Gömbhéj r {\displaystyle r\,} sugárral és m {\displaystyle m\,} tömeggel I = 2 m r 2 3 {\displaystyle I={\frac {2mr^{2}}{3}}\,\!}
Egyenes körkúp r {\displaystyle r\,} sugárral, h {\displaystyle h\,} magassággal és m {\displaystyle m\,} tömeggel I z = 3 10 m r 2 {\displaystyle I_{z}={\frac {3}{10}}mr^{2}\,\!}
I x = I y = 3 5 m ( r 2 4 + h 2 ) {\displaystyle I_{x}=I_{y}={\frac {3}{5}}m\left({\frac {r^{2}}{4}}+h^{2}\right)\,\!}
Tömör téglatest h {\displaystyle h\,} magassággal, w {\displaystyle w\,} szélességgel, d {\displaystyle d\,} hosszúsággal, és m {\displaystyle m\,} tömeggel I h = 1 12 m ( w 2 + d 2 ) {\displaystyle I_{h}={\frac {1}{12}}m\left(w^{2}+d^{2}\right)}
I w = 1 12 m ( h 2 + d 2 ) {\displaystyle I_{w}={\frac {1}{12}}m\left(h^{2}+d^{2}\right)}
I d = 1 12 m ( h 2 + w 2 ) {\displaystyle I_{d}={\frac {1}{12}}m\left(h^{2}+w^{2}\right)}
Hasonlóan tájolt kocka s {\displaystyle s\,} élhoszal: I C M = m s 2 6 {\displaystyle I_{CM}={\frac {ms^{2}}{6}}\,\!} .
Rúd L {\displaystyle L\,} hosszal és m {\displaystyle m\,} tömeggel I c e n t e r = m L 2 12 {\displaystyle I_{\mathrm {center} }={\frac {mL^{2}}{12}}\,\!} Ez a képlet feltételezi, hogy a rúd végtelenül vékony (de merev) huzal. Ez speciális esete az előző testnek w = L {\displaystyle w=L\,} és h = d = 0 {\displaystyle h=d=0\,} esetén.
Rúd L {\displaystyle L\,} hosszal és m {\displaystyle m\,} tömeggel I e n d = m L 2 3 {\displaystyle I_{\mathrm {end} }={\frac {mL^{2}}{3}}\,\!} Ez a képlet feltételezi, hogy a rúd végtelenül vékony (de merev) huzal.
Tórusz a {\displaystyle a\,} középátmérővel, b {\displaystyle b\,} rúdátmérővel és m {\displaystyle m\,} tömeggel. Az átmérőre: 1 8 ( 4 a 2 + 5 b 2 ) m {\displaystyle {\frac {1}{8}}\left(4a^{2}+5b^{2}\right)m}
A függőleges tengelyre: ( a 2 + 3 4 b 2 ) m {\displaystyle \left(a^{2}+{\frac {3}{4}}b^{2}\right)m}
Vékony tömör sokszög alakú lemez P 1 {\displaystyle {\vec {P}}_{1}} , P 2 {\displaystyle {\vec {P}}_{2}} , P 3 {\displaystyle {\vec {P}}_{3}} , …, P N {\displaystyle {\vec {P}}_{N}} csúcspontokkal és m {\displaystyle m\,} tömeggel. I = m 6 n = 1 N | | P n + 1 × P n | | ( P n + 1 2 + P n + 1 P n + P n 2 ) n = 1 N | | P n + 1 × P n | | {\displaystyle I={\frac {m}{6}}{\frac {\sum _{n=1}^{N}||{\vec {P}}_{n+1}\times {\vec {P}}_{n}||({\vec {P}}_{n+1}^{2}+{\vec {P}}_{n+1}\cdot {\vec {P}}_{n}+{\vec {P}}_{n}^{2})}{\sum _{n=1}^{N}||{\vec {P}}_{n+1}\times {\vec {P}}_{n}||}}}

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

  • Pattantyús. Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve, 2. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.