Unglovasd
| Unglovasd (Koňuš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Szobránci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | Jozef Hrinkanič |
| Irányítószám | 072 63 |
| Körzethívószám | 056 |
| Forgalmi rendszám | SO |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 332 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 23,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775555555556, 22.26666666666748.775556°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775555555556, 22.26666666666748.775556°N 22.266667°E | |
| Unglovasd weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Unglovasd (1899-ig Konyus, szlovákul: Koňuš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
Szobránctól 7 km-re északkeletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik.
Története
A települést soltész általi betelepítéssel alapították 1400 körül, 1414-ben említik először. Nagymihályi és tibai nemesek birtoka volt. 1599-ben 30 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma csökkent. 1715-ben 10, 1720-ban 18 háztartása létezett. A faluban vízimalom működött és szőlőskertje is volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KONYUS. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai is középszerűek.”[2]
1828-ban 39 háza és 400 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kónyus, Ungh vm. orosz falu, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/4 órányira: 12 romai, 320 g. kathol., 40 zsidó lak. Roppant erdő. Hegyes, sovány határ. Fürészmalom. A helységhez keletre 3/4 órányira most is láthatni a kónyusi vár romait. F. u. gr. Sztáray, Nyeviczkey.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
1910-ben 600, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 369 lakosa volt.
2011-ben 366 lakosából 349 szlovák.
További információk
- E-obce.sk
- Községinfó
- Unglovasd Szlovákia térképén
- Eobec.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Sablon:Szobránci járás
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) Alsóhalas (Nižná Rybnica) · Alsóhunkóc (Choňkovce) · Alsónémeti (Nižné Nemecké) · Alsóbaskóc (Baškovce) · Bező (Bežovce) · Bölcsős (Kolibabovce) · Bunkós (Bunkovce) · Dióska (Orechová) · Éles (Ostrov) · Éralja (Inovce) · Fekésháza (Fekišovce) · Felsőhalas (Vyšná Rybnica) · Felsőnémeti (Vyšné Nemecké) · Felsőrőcse (Veľké Revištia) · Hegygombás (Hlivištia) · Jenke (Jenkovce) · Jeszenő (Jasenov) · Jeszenőremete (Vyšné Remety) · Kapás (Priekopa) · Karcsava (Krčava) · Katlanos (Horňa) · Kereszt (Kristy) · Koromlak (Koromľa) · Lakárd (Lekárovce) · Nagygereblyés (Ruský Hrabovec) · Oroszsebes (Ruská Bystrá) · Ördögvágás (Porúbka) · Porosztó (Porostov) · Remetevasgyár (Remetské Hámre) · Sárosmező (Blatná Polianka) · Sárosremete (Blatné Remety) · Sárosrőcse (Blatné Revištia) · Székó (Sejkov) · Szenteske (Svätuš) · Tasolya (Tašuľa) · Tiba (Tibava) · Tibaváralja (Podhoroď) · Törökruszka (Ruskovce) · Ubrezs (Úbrež) · Unglovasd (Koňuš) · Ungludas (Husák) · Ungpéteri (Petrovce) · Ungpinkóc (Pinkovce) · Vadászfalva (Beňatina) · Vajna (Vojnatina) · Zahar (Záhor) |  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
