Vészi Gyula
| Vészi Gyula | |
| Született | 1888. június 29.[1] Nagymaros[1] |
| Elhunyt | 1918. november 1. (30 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hildegard Droedar (h. 1914–1918) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Szülei | Vészi József |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vészi Gyula (Nagymaros, 1888. június 29. – Budapest, Józsefváros 1918. november 1.) orvos, biológus, egyetemi tanár, Vészi Margit (1885–1961) újságíró, műfordító testvére.
Életpályája
Vészi József (1858–1940) hírlapíró, főszerkesztő és Keményfi Franciska (1866–1945) fiaként született zsidó polgári családban. A Magyar Királyi Tanárképző-Intézeti Gyakorló Főgimnáziumban érettségizett (1906), majd a Göttingeni Egyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait. Oklevelét Bonnban szerezte meg, 1912-ben. Ezt követően Max Verworn élettanprofesszor asszisztenseként dolgozott és az idegrendszer ingervezetési mechanizmusait kutatta. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben, a Bonni Egyetemen a fiziológia magántanárává nevezték ki. Önkéntesként bevonult a német hadseregbe, de magyar állampolgársága miatt hamarosan leszerelték. Német feleségével hazatért Magyarországra, s újból bevonult.[3] A háború alatt mint ezredorvos teljesített szolgálatot. 1917 augusztusában a román fronton súlyoson megsebesült. Egy gránátszilánk ment keresztül a lábán és a sok vérveszteség annyira legyengítette, hogy Kolozsvárra szállították, ahol a Vöröskereszt Kórházban helyezték el. Apja közbenjárására feleségével és lányával (Évával) együtt Budapestre szállították.[4] Felgyógyulása után a Pénzintézeti Hadikórház osztályvezető főorvosa és bakteriológusa lett. Budapesti beosztása idején a Budapesti Tudományegyetem gyógyszertani laboratóriumában dolgozva folytatta tudományos munkáját. 1918 októberében a Debreceni Tudományegyetem Élettani Tanszékének nyilvános rendes tanárává, tanszéki igazgatójává nevezte ki. Korai halála miatt azonban egyetlen napot sem taníthatott. Előbb felesége, majd egy nappal később ő is a spanyolnátha áldozata lett. Gyermeküket Vészi Jolán és férje, Bíró Lajos vették magukhoz. Ő írta a Deutsches Medizinisches Handelslexikon biológiával foglalkozó részét és több mint 30 tanulmányt publikált a Zeitschrift für Allgemeine Physiologie című lapban.
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik.
Díjai, elismerései
- Ferenc József-rend lovagkeresztje hadidíszítménnyel és a kardokkal (1917)
Jegyzetek
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 329/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
- ↑ „Vészi József fia megsebesült”, Az Ujság, 1917. augusztus 28., 10. oldal (Hozzáférés: 2022. december 27.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 948. o. Online elérés
- Emed Alexander (2003. november 30.). „Vészi Gyula (1888-1918)”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 144 (48), 2379. o. (Hozzáférés: 2022. december 27.)
- Kovács I. Gábor (2014). „Vészi Gyula”. Debreceni Szemle (Magyarország). (Hozzáférés: 2022. december 27.)
Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
