Vörös-tenger

Vörös-tenger
A Vörös-tenger az egyiptomi Hurghadánál
Hosszúság	1900 km
Szélesség	300 km
Felszíni terület	450 000 km2
Átlagos mélység	500 m
Legnagyobb mélység	3039 m
Elhelyezkedése
Vörös-tenger Pozíció Afrika térképén
é. sz. 22°, k. h. 38°22, 3822.000000°N 38.000000°EKoordináták: é. sz. 22°, k. h. 38°22, 3822.000000°N 38.000000°E
A Vörös-tenger domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös-tenger témájú médiaállományokat.

A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el. A Báb el-Mandeben keresztül az Indiai-óceánba nyílik, a Földközi-tengerrel pedig a Szuezi-csatorna köti össze. A Vörös-tenger a görög Erüthra Thalassza kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km², mintegy 1900 km hosszú, 300 km széles. Legnagyobb mélysége 3039 méter, átlagos mélysége 500 méter. Ismert a hét tenger egyikeként is.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel köti össze. Hossza 165 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles. Amikor Bonaparte Napóleon katonai akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.

Országok

Nyolc ország fekszik a Vörös-tenger partján.

• Északon:
  •  Egyiptom
  •  Izrael
  •  Jordánia
• Nyugaton:
  •  Egyiptom
  •  Szudán
  •  Eritrea
• Keleten:
  •  Szaúd-Arábia
  •  Jemen
• Délen:
  •  Dzsibuti
  •  Eritrea

Irodalom

• W. Salgó Ágnes: Az Vörös-tenger körülhajózása. Egy ismeretlen alexandriai kereskedő útleírása a Kr. u. 1. századból, Acta Universitatis Szegediensis : Acta Antiqua et Archaeologica, 2010. Klnsz. 11. 3-67. old.
• A Vörös-tenger egy új kagylófaja, Élet és tudomány, 2008. (63. évf.) 38. sz. 1212. old.
• Valóban megtörténhetett a Vörös-tenger "kettéválása"?, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 8. sz. 252. old.
• Makleit László: A Vörös-tenger korallszirtjei, Természet, 1997. (4. évf.) 9. sz. 322-324. old.
• Peregi Zsolt: A legveszélyeztetettebb tenger: Búvárkamerával a Vörös-tenger korallzátonyain, Búvár (1960-1989), 1980. (35. évf.) 1. sz. 14-17. old.
• Egy születő óceán: a Vörös-tenger?, Természet világa : természettudományi közlöny, 1977. (108. évf.) 4. sz. 147. old.
• Korallok között a Vörös-tenger mélyén, Természet világa : természettudományi közlöny, 1975. (106. évf.) 8. sz. 377. old.
• Vadász Elemér: A Vörös-tenger geofizikai vizsgálatának földtani tanulságai, Földtani közlöny, 1966. (96. évf.) 2. sz. 231-233. old.

További információk

• voros-tenger.lap.hu

Ez a tóról, tengerről, öbölről, fjordról, állóvízről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!