Zetelaka

Zetelaka (Zetea)
Zetelaka címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Zetelaka
Rang	községközpont
Irányítószám	537360
SIRUTA-kód	86375
Népesség
Népesség	4305 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4457
Népsűrűség	20,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	528 m
Terület	206,76 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 23′, k. h. 25° 22′46.383333333333, 25.36666666666746.383333°N 25.366667°EKoordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 25° 22′46.383333333333, 25.36666666666746.383333°N 25.366667°E
Zetelaka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zetelaka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zetelaka (románul: Zetea) község Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag hozzá tartozik Zeteváralja, Ivó, Deság, Küküllőmező és még Sikaszó is.

Fekvése

A község Székelyudvarhelytől 12 km-re északkeletre a Nagy-Küküllő völgyének felső, hegyvidéki szakaszán fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Zotam személynévből való, ennek eredete a szláv Zem személynév. Névmagyarázatához hozzátartozik, hogy a nép körében ismert monda szerint egykori várát Zéta király állította és tőle ered a neve.

Története

1332-ben a pápai tizedjegyzék Zathalaka néven említi először. A hagyomány szerint eredetileg a ma Csellőnek, vagy Csele-dombnak nevezett helyen feküdt a Küküllő kiszélesedő völgyében, a mai falutól negyedórára és régen Cseleházának hívták. A tatárjáráskor a falut felégették, azután települt mai helyére. Középkori temploma a többszöri újjáépítés dacára megsemmisült. Mai római katolikus temploma 1912 és 1914 között épült. A falu 1590 és 1612 között katolikus esperesi székhely volt. 1622-ben Bethlen Gábortól szabadalmakat kapott, kiváltságait később több ízben megerősítették. Lakói híres zsindelykészítők voltak, amiért egykor adómentességet is élveztek. A település fafeldolgozásáról és faáruiról híres. 1910-ben 4724 lakosa volt, 1992-ben 4602 lakosából 4598 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Látnivalók

• A vár csekély romjai a helységtől félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. A várat valószínűleg földrengés döntötte romba.
• Ivóból lehet a legkönnyebben és leggyorsabban megközelíteni a Hargita hegyvonulat legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).
• A településen sok 19–20. századi székelykapu megcsodálható.
• A helység fölött kialakított víztározó ismert horgászhely (pisztráng, süllő, domolykó, ponty, pénzes pér, csuka).

Képgaléria

• Képek Zetelakáról a www.erdely-szep.hu honlapon [1] [2]

Híres emberek

• Itt született 1757-ben Török Albert Domaszcén hitszónok, minorita szerzetes, egyházi író, teológiai tanár és iskolaigazgató.
• Itt született 1783-ban Zsombori József kanonok, egyházi író, iskolaigazgató.
• Itt született 1894-ben Máthé Ferenc ferences rendi szerzetes, egyházi író, szerkesztő.
• Itt született 1895-ben páter Boros Fortunát ferences szerzetes, történész a ferences rend erdélyi történetének kutatója, fő műve 1927-ben jelent meg. 1953-ban mártírhalált halt a Duna-csatornánál létesített munkatáborban. A temetőben síremléke áll.
• Itt született 1901-ben Szabó Dömjén római katolikus egyházi író.
• Itt született 1914-ben Mezei Mózes ferences szerzetes, egyházi író, szótáríró.
• Itt született 1949-ben Tornay Endre András szobrász és éremművész.
• Itt született 1962-ben Vofkori Tímea költő, esszéíró, történettudományi szakíró.

Testvérvárosok

• Balatonföldvár, Magyarország
• Kismányok, Magyarország
• Balatonfenyves, Magyarország
• Tiszanána, Magyarország
• Bozsok, Magyarország
• Kismaros, Magyarország
• Gyöngyöspata, Magyarország
• Sárbogárd, Magyarország
• Derekegyház, Magyarország
• Tardoskedd, Szlovákia
• Nagymányok, Magyarország

Jegyzetek