Cséffa

Cséffa (Cefa)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Cséffa
Rang	községközpont
Irányítószám	417145
Körzethívószám	+40 x59[1]
SIRUTA-kód	28255
Népesség
Népesség	1186 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	80 [2]
Népsűrűség	9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	98 m
Terület	122,64 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 21° 42′ 42″46.917271, 21.71153946.917271°N 21.711539°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 02″, k. h. 21° 42′ 42″46.917271, 21.71153946.917271°N 21.711539°E
Cséffa weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Cséffa (románul Cefa) falu Romániában, Bihar megyében, Cséffa község központja.

Fekvése

Nagyváradtól 24 km-re délnyugatra, a Cséffai-tó mellett, a magyar határtól 5,7 km-re fekszik. Ma községközpont; Atyás és Inánd tartozik még hozzá. Érinti a 310-es számú Temesvár–Arad–Nagyvárad-vasútvonal.

Története

Cséffa egyike Bihar megye legrégibb településeinek. A váradi regestrum már a tatárjárás előtt Csépánhida néven említette. A település a körösszegi vár tartozéka és vámszedőhely volt. Egykori jelentőségét igazolja az a körülmény is, hogy a 16. században „a három piaczon történt idézéseket” itt is kikiáltották.

Cséffa legrégibb földesurai a Csákyak voltak, akiknek egy 1396-ból származó oklevele már mai nevén írta.

1421-ben kelt oklevél a települést már városnak írta.

1469-ben a Csáky családon kívül birtokosok még itt a Cséffi családbeliek és 1472-ben pedig a Czobor család tagjai is.

Egy 1489-ben kelt oklevél szerint a településnek ekkor már 4 utcája volt.

1760-ban Mária Terézia Cséffának új vásárjogot ad.^[3]

A településhez tartozott még Püspök-Radvány és Cséffa puszta is.

A 19. században és a 20. század elején nagyobb birtokosai a gróf Tisza és a Schwartz család voltak.

1910-ben 1637 lakosából 1198 román és 435 magyar volt. 1920 előtt Bihar vármegye Cséffai járásának székhelye volt. 1949 előtt a cséffa-nagyszalontai járás székhelye volt, járásbírósággal, posta- és távíróhivatallal.

Népesség

1992-ben társközségeivel együtt 6208 lakosából 5290 fő román, 552 cigány, 305 magyar és 2 német volt. 2002-ben 6354 lakosából 5208 fő román, 673 roma és 415 magyar volt.

Magának a falunak 2002-ben 1272 lakosa volt, közülük 1013 fő román, 152 cigány, 104 magyar és 3 szlovák.^[4] 2011-ben 1225 lakosa volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma a 16. század első felében épült, az akkoriban itt álló romos épület anyagából.
• A hagyományok szerint a községháza helyén álló régi épületben őrizték egy éjszakán át a magyar szent koronát, amikor Orsova felé vitték.
• A falau határán vonul át az Ördögárka.
• A Cséffai-tó híres horgászhely.
• Cséffai Natúrpark

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.