Szalárd

Szalárd (Sălard)
Szalárd, Adorján -vár
Szalárd címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Szalárd
Rang	községközpont
Irányítószám	417450
Körzethívószám	0259
SIRUTA-kód	31020
Népesség
Népesség	3011 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1585
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 26″, k. h. 22° 01′ 42″47.223981, 22.02841447.223981°N 22.028414°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 26″, k. h. 22° 01′ 42″47.223981, 22.02841447.223981°N 22.028414°E
Szalárd weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalárd (keresztnév).

Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.

Nevének eredete

Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.

Története

A falu határában, a Berettyó folyó partján látható az egykori Adorján-vár maradványa, az öregtorony romjai.

A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.

1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.

1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.

1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.

1400-ban Zsigmond magyar király Szalárdot a Csáky családból való I. Ferencnek adományozta, aki Szalárdi birtokán szűz Mária tiszteletére, a Szent Ferenc-rendiek számára kolostort és családi sírboltot építtetett, amely a kor (15. század) izlése szerinti csúcsíves stilben épült.

1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le. A század végén még három sarokbástyája állt. Köveit széthordták. A csendőrség mellett még ma is megvan egy épület, a vár tégláiból épített kis üzlethelyiség.

1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.

Ismert emberek

• Itt, a falu feletti Adorján várában született 1570-ben Csáky István generális, erdélyi nagybirtokos.
• Itt született 1917-ben Musti Viktor szobrász († 1943).
• Itt született 1948. november 20-án Molnár Gusztáv filozófus, politológus, geopolitikai szakember.
• Itt született 1951. augusztus 1-én Varga Árpád muzeológus, történész.

Források

• Nagy Iván: Magyarország családai

Hivatkozások