Karikó Teréz

Karikó Teréz
Életrajzi adatok
Született	1932. március 31. Budapest
Elhunyt	2021. november 8. (89 évesen)[1][2]
Házastársa	Breitner Tamás
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1956–1960)
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	ének
Hang	szoprán
Díjak	Liszt Ferenc-díj (1965) Magyar Arany Érdemkereszt (2010) Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1989)
Tevékenység	opera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Karikó Teréz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karikó Teréz (Budapest, 1932. március 31. – 2021. november 8.) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (drámai szoprán), a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja.

Életpályája

Budán született, gyermekkorát is itt töltötte.

Énektanulmányait 1956–1960 között a Zeneakadémián, az opera tanszakon végezte Lendvai Andor, majd Hoór Tempis Erzsébet tanítványaként. Tanulmányait 1959–60-ig állami ösztöndíjjal Rómában folytatta, a Santa Cecilia Akadémián, Salvatore di Tommasonál, Tito Schipa irányításával. Hangját a pályakezdő Callaséhoz hasonlították. Operára és filmre vonatkozó szerződésajánlatot kapott Rómában, ám ő – magánéleti okokból (hogy elváljon férjétől, Breitner Tamás karmestertől) – mégis visszatért Magyarországra. Idehaza Vaszy Viktor karmester, zeneszerző és színházszervező megkeresésére az 1960–1961-es évadtól a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött.

Szegeden Desdemona és Tatjana szerepében debütált. Ezt követően operafőszerepek sora várta, s rövidesen a színház vezető drámai szopránjává vált. Nagyobb sikereit elsősorban Verdi, Puccini és Wagner opera-hősnőiként érte el, de repertoárja ennél szélesebb spektrumot fogott át. Művészi alakításai ismertté váltak Magyarországon a televízió és a rádió közvetítései révén. Neve összeforrt Vaszy Viktor szegedi tevékenységének második, nagy korszakával.

1987-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. Beugróként gyakran szerepelt a Magyar Állami Operaház, valamint az Erkel Színház operaelőadásaiban is. 1974–79 között a KISZ Központi Művészegyüttesének szólistájaként Berki Béla zenekarával több országban is járt (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Guatemala stb.), virágénekeket, székely népballadákat, Bartók és Kodály népdal-feldolgozásait énekelve.

1974. december 10-én, az Emberi Jogok Napján hangversenyen lépett föl a New York-i ENSZ-palotában, melyet követően Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár és felesége fogadást adott a részt vevő művészek tiszteletére. A Magyarok Világszövetségével Angliában, Franciaországban és Ausztriában vendégszerepelt.

Aktív éneklése ideje alatt hat éven keresztül tanított a Szegedi Zeneművészeti Főiskola Énektagozatán. 1992-től A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, 2012-ig énekmestere. Pályafutásáról, művészetéről 2006-ban könyv jelent meg Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília tollából, Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga címmel.

Művészete

Tokody Ilona, Kossuth-díjas Kiváló Művész, az Operaház magánénekese így nyilatkozott Karikó Terézről: „Lenyűgözött fantasztikus vivőerejű szopránja, különös, olaszos hangszíne. Számtalan szerepben láthattam Szegeden, de a mennyei hangú, átszellemült Angelicaként valósággal beterített, elvarázsolt ez a bársonyos, melegszínű hang. És jelenség volt a színpadon...”^[forrás?]

Littay Gyula levele Karikó Terézhez (részlet):„...amit te hosszú éveken át varázsoltál, csak csodálni lehet, és hogy a szegedi operakultúra olyan magas szintű volt, amit még egyszer soha nem fog elérni, az legelsősorban a te sokak által és oly sokszor megcsodált éneklésed, művészeted érdeme. Igen, ez így igaz akkor is, ha ezzel nem akarom ugyanakkor vitatni Vaszy nagyszerű erényeit, érdemeit.”^[forrás?]

Főbb munkái

Opera-szerepek

• Beethoven: Fidelio – Leonóra
• Bizet: Carmen – Micaela
• Borogyin: Igor herceg – Jaroszlavna
• Csajkovszkij:
  • Anyegin – Tatjana; Filipjevna, a dajka
  • A pikk dáma – Liza
• Eugen d’Albert: A hegyek alján – Nuri
• Werner Egk: Peer Gynt – Ingrid
• Gottfried von Einem: Danton halála – Lucille
• Erkel: Hunyadi László – Hunyadi Mátyás
• Jakov Gotovac: Ero – Djula
• Gounod: Faust – Márta
• Paul Hindemith: Mathis, a festő – Ursula
• Leoncavallo: Bajazzók – Nedda
• Mascagni: Parasztbecsület – Lola
• Mozart:
  • A varázsfuvola – 1. udvarhölgy
  • Don Giovanni – Donna Elvira
  • Figaro házassága – Grófné
  • Idomeneo – Ilia
• Muszorgszkij: Borisz Godunov – Marina Mnisek, a szandomiri vajda lánya
• Németh Amadé: Villon – Kövér Margó
• Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta
• Prokofjev: Három narancs szerelmese – Fata Morgana
• Puccini:
  • A köpeny – Georgette
  • Angelica nővér – címszerep
  • A Nyugat lánya – Minnie
  • Bohémélet – Musette
  • Gianni Schicchi – Nella
  • Manon Lescaut – címszerep
  • Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
  • Tosca – címszerep
• Ravel: Toledoi pásztoróra – Concepcion
• Rossini:A sevillai borbély – Berta
• Smetana: Az eladott menyasszony – Háta
• Richard Strauss: A rózsalovag – Tábornagyné
• Szokolay Sándor: Vérnász – Szomszédasszony
• Telemann: A türelmes Szókratész – Amitta
• Verdi:
  • Aida – címszerep; Főpapnő
  • A szicíliai vecsernye – Elena hercegnő
  • A trubadúr – Leonóra; Inez
  • A végzet hatalma – Leonora di Vargas
  • Az álarcosbál – Amélia
  • Don Carlos – Erzsébet
  • Falstaff – Alice
  • Johanna – címszerep
  • Macbeth – Lady Macbeth
  • Nabucco – Abigél
  • Otello – Desdemona
  • Traviata – Annina
• Wagner:
  • Lohengrin – Brabanti Elza
  • Tannhäuser – Erzsébet

Oratóriumok

• Beethoven: IX. szimfónia
• Debussy: Lírikus kantáta
• Honegger: Dávid király
• Kodály: Budavári Te Deum
• Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
• Mozart: Requiem
• Sugár: Hősi ének
• Verdi: Requiem

Egyéb zenei művek

• Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Schubert-, Schumann- és Wagner-dalok
• Bartók és Kodály népdal-feldolgozásai
• Virágénekek, székely népballadák, nóták.

Díjai

• Liszt Ferenc-díj (1965)
• Juhász Gyula-díj (1987)
• Bartók–Pásztory-díj – a szegedi operatársulat tagjaként (1989)
• A Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja (1992)
• Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumának díja (1996)
• Dömötör-díj életművéért (2002)
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2010)^[3]
• Szeged Város Alkotói Díja
• A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának különdíja (2016)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes, Pacsika Emília: Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga (Bába Kiadó, Szeged, 2006.)
• Littay Gyula levele Karikó Terézhez^{[pontosabban?]}
• Marton Árpád 2006.07.15-i rádióinterjúja Karikó Terézzel (Katolikus Rádió)