Žlebina
| Žlebina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Gradina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33411 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 214 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 17° 31′ 48″45.912, 17.5345.912000°N 17.530000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 17° 31′ 48″45.912, 17.5345.912000°N 17.530000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žlebina falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Gradinához tartozik.
Fekvése
Verőce központjától légvonalban 12, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Dráva jobb partja közelében, Rušani és Újgrác között fekszik.
Története
A település a 19. század első felében Žlebina-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a Jankovich család birtokán. Lakói főként a magyarországi Somogy, Tolna és Baranya megyéből települtek ide, főként az olcsó földek és a könnyebb megélhetés reményében.
A településnek 1857-ben 70, 1910-ben 383 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a magyar, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején az üldöztetés elől elmenekült magyar lakosság helyére a háború után horvátok és szerbek érkeztek. 1991-ben 258 főnyi lakosságának 73%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során elmenekült szerbek helyére boszniai és szerémségi horvátok települtek le. 2011-ben falunak 315 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 70 | 215 | 170 | 356 | 340 | 383 | 381 | 725 | 914 | 918 | 832 | 667 | 536 | 499 | 374 | 315 |
(1921-ig településrészként.)
Nevezetességei
Római katolikus harangláb az egykori pravoszláv templom helyén.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
