Vraneševci
| Vraneševci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szagyolca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33523 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 54″, k. h. 17° 48′ 04″45.74845327, 17.8012223645.748453°N 17.801222°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 54″, k. h. 17° 48′ 04″45.74845327, 17.8012223645.748453°N 17.801222°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vraneševci (1971-ig Vranješevci) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szagyolcához tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 33, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti síkságon, Novi Senkovac és Starin között, a Szalatnokot Eszékkel összekötő 34-es számú főút mentén fekszik.
Története
A település a 16. század végén, vagy a 17. század elején keletkezett pravoszláv vlachok betelepítésével,[2] akik a török uralom idején a környező földeket művelték meg. A térség 1684-ben szabadult fel a török uralom alól, de a lakosság részben helyben maradt. A település 1698-ban Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában „pagus Vranessevo” néven 9 családdal szerepel.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vraneshevci” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranyessevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranyessevcze” néven 49 házzal, 284 lakossal szerepel.[5]
1857-ben 351, 1910-ben 647 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a szerb, 9%-a horvát, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Lakossága a fiatalok elvándorlása következtében évtizedek óta folyamatosan csökkent, ma már alig több, mint negyede a háború utáni népességnek. 1991-ben lakosságának 70%-a szerb, 14%-a jugoszláv, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 152 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 351 | 379 | 333 | 523 | 545 | 647 | 602 | 658 | 541 | 519 | 427 | 335 | 253 | 216 | 147 | 152 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. 21. oldal.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine 88. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 745. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 69. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
