Križnica

Križnica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Pitomacsa
Jogállás	falu
Irányítószám	33405
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	76 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 17° 21′ 27″45.9716, 17.357545.971600°N 17.357500°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 17° 21′ 27″45.9716, 17.357545.971600°N 17.357500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Križnica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Križnica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Pitomacsához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 15, közúton 26 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Az országhatárt itt nem a Dráva, hanem a Rinya-patak képezi, mely ezen szakaszon eredetileg a Dráva egyik holtága volt (a 18. században a folyó még ebben a mederben folyt), ezért a Dráva bal partján fekvő település még Horvátország része. A patak itt a Dráva régi medrét követve öt nagy kanyart ír le és a település határának nagyobbik része a patak és a folyó közé szorult, míg egy kisebb része a Dráva jobb partjára esik.

Története

1885-ben a mai faluhoz tartozó terület 890 katasztrális holdat tett ki, melynek legnagyobb részét erdő borította. A bal parti részen régen négy lakott telep osztozott: Đuretina a Dráva jobb oldali mellékvize, a Struga-csatorna mellett, Banov brod a pitomacsai Dravska utca végének folytatásában, tőle északra a Dráva mellett Šaštano polje, míg a folyó melletti kompátkelőnél Brestić feküdt. Ezek mára jóval kisebbek lettek, mint egykor voltak. A Dráva túlpartján a mai Križnica területén meg kell említeni Franjićeva jada és Uska luka nevű területeket, melyek akkoriban a babócsai Somssich grófok és a szintén babócsai Prinke család birtokai voltak. Még 1880 előtt erre a területre Magyarország területéről 174 magyar ajkú lakost telepítettek be. Ezzel létrejött a mai település központja.

A településnek 1880-ban 174, 1910-ben 179 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1967/68-ban a kompátkelőhely mellett a Dráván át 250 méter hosszú gyaloghidat építettek, ezzel csökkent a település elszigeteltsége a szomszédos horvát területektől. 1991-ben csaknem teljes lakossága (98%) horvát nemzetiségű volt. 1993-tól Verőce-Drávamente megye és Pitomacsa község része. 2003-ban aszfaltozták a Pitomacsától a kompátkelőig, illetve az átkelőtől a faluig vezető utat. 2011-ben a településnek 128 lakosa volt. Križnica mára egyre inkább üdülőtelepüléssé válik, mivel a Drávát és néhány környező területet természetvédelmi területté nyilvánították.

Lakossága

(1880-ban Uska Luka néven. 1931-ig településrészként.)

Nevezetességei

• A település területének nagy része természetvédelmi terület sokszínű állat és növényvilággal. Különösen halakban, madarakban gazdag. A Dráva közvetlen környezetén kívül védett területek a Jelkuš, a Širinski otok és a Vir-mocsár.
• Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1999-ben épült.

Oktatás

A falu iskolája 1938-ban nyílt meg a Prinke család egykori istállójának épületében. Az iskola ma már nem működik, a tanulók Pitomacsára járnak iskolába.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (németül) (angolul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• Pitomacsa egykor és ma (blog) (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2021. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Irodalom

Branko M. Begović: Pitomača kroz prošlost. Pregled povijesti Pitomače povodom 480 godišnjice prvog pisanog spomena Pitomače (1535. - 2015.) Pitomača 2015. monográfia ISBN 978-953-56963-2-2