Fazekaszsaluzsány

Fazekaszsaluzsány (Hrnčiarske Zalužany)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Poltári
Rang	község
Első írásos említés	1362
Polgármester	Branislav Nociar
Irányítószám	980 12
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	PT
Népesség
Teljes népesség	832 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	143 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	223 m
Terület	6,10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405555555556, 19.87027777777848.405556°N 19.870278°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 20″, k. h. 19° 52′ 13″48.405555555556, 19.87027777777848.405556°N 19.870278°E
Fazekaszsaluzsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekaszsaluzsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Fazekaszsaluzsányról szól. Hasonló címmel lásd még: Rimazsaluzsány.

Fazekaszsaluzsány (szlovákul Hrnčiarske Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 11 km-re nyugat-északnyugatra, Poltártól 9 km-re délkeletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Poltár-Rimaszombat vasútvonal mentén.

Északról (és külterülete nyugatról) Cserepes, keletről Susány, délről Osgyán községekkel határos.

Nevének eredete

Neve a szláv zalužane (= erdő mögött) kifejezésből származik.

Története

1362-ben "Zalusan" néven említik először, de valószínűleg már a 12. században keletkezett. Régen Kishont vármegyéhez tartozott. Földesurai a Jánoky és Jákffy családok voltak. Mint magyar neve is utal rá, nevezetes fazekasfalu volt, lakói hajdan főleg tűzálló tégla és cserép készítésével foglalkoztak. A 18. században zsindelygyártó üzem is működött a községben. 1828-ban 80 házában 605 lakos élt. Lakosai – a szlovák többség ellenére – 1848-ban önként a magyar szabadságharc mellé álltak.

Vályi András szerint: "Fazekas Zalusány. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szuha patakja mellett, Nagy Szuhajnak filiája; határos Pongyelokkal, és Osgyánnal is; földgye 3 nyomásbéli, mindenféle gabonát megterem, réttye jó, erdeje nints, lakosai jó fazekasok, és téglavetők."^[2]

Fényes Elek szerint: "Zaluzsány (Fazekas-), Gömör-Kis-Honth vm. magyar falu, Nógrád vmegye szélén: 590 kath., 73 evang. lak., kik tótul is egyformán beszélnek. Sok fazekas. A rahói urak birják. Ut. p. Rimaszombat."^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Fazekaszsaluzsány, Nógrád vármegye határához közel fekvő tót kisközség, 149 házzal és 960 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Fejes, Szerdahelyi, Tihanyi, Jakab, Putnoky Prónay és Nyáry családok voltak. A község lakosai a tűzálló tégla- és cserépgyártást űzik. A legnagyobb ily cserépgyár a Süttő Istváné, a kinek itt gőzmalma is van. A faluban savanyúvízforrás van, melyet azonban csak a falubeliek használnak. A kath. templom, a réginek a helyén, 1882-ben épült. Ezenkívül kápolna is van a községben, melyet 1825-ben építettek. A község postája Osgyán, távírója és vasúti állomása Rimaszombat. Ide tartoznak Babarik, Alsó- és Felsőbaksa puszták is."^[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A háború után mezőgazdasági jellegű település maradt jelentős fazekasiparral.

Népessége

1910-ben 864-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

1921-ben 825 lakosa volt, ebből 808 szlovák nemzetiségű, illetve 804 római katolikus vallású.^[5]

2011-ben 874 lakosából 810 szlovák.

Nevezetességei

• A falu gazdag népi kultúrájáról és hagyományairól nevezetes.
• Római katolikus temploma 1882-ben épült.
• Római katolikus kápolnája 1825-ben készült klasszicista stílusban.
• A falunak kellemes vízű termálfürdője van.

Jegyzetek

További információk

• Községinfó
• Rövid ismerető szlovákul^{[halott link]}
• E-obce.sk.